2016: Tűz-Majom évi előrejelzés

2016: Tűz-Majom évi előrejelzés

Közkeletű nevén Tűz Majom – sorsfejtési szaknyelven: 丙申 Bing-Shen – évi pillér lehetőségeit igyekszem feltárni 2016-os napévet előkészítő cikksorozat második részében, leginkább a következő kérdéseken keresztül: Mikor is kezdődik pontosan? Milyen minőségeket hordoz? Hogyan változhat a viselkedése az egyes évszakok során? Milyen visszatérő események jellemzők rá a korábbi ilyen évek tükrében? Kapcsolódó írások: A Tűz Majom év és jelképei Tűz-Majom kezdete Számos alkalommal írtam már az évkezdet kozmikus, csillagászati és hagyománybeli hátteréről a Valóságtúra blogon. Most is fontosnak tartom ezzel bevezetni az évi előrejelzést, külön kihangsúlyozni, hogy mi micsoda. A jelképek ámulatba ejthetnek, elterelhetik a figyelmet a tényekről, az alapelvekről, a valóságról. A valódi összefüggések feltárásához illik tisztában lenni a valódi viszonyokkal. Az egyszerűség és áttekinthetőség érdekében a tudományosabb, szakmaibb tartalmakat lenyitható szövegdobozokba helyeztem el – a szöveg a kis V alakú nyílra kattintva jeleníthető meg, anélkül csak a cím látszik. Mi adja a napév, illetve a holdév kezdetét? Amikor a Nap a Földről megfigyelt pályáján elér az Ekliptika 315°-ra, vagyis a Vízöntő/Aquarius szakasz közepére, akkor kezdődik a kínai napév. Ez az évkörön a Nappálya legmélyebb pontja, ezért tekintenek rá napévkezdőként (立春 Lìchūn / A Tavasz Beköszönte). Ehhez a ponthoz legközelebb eső újhold adja a holdév kezdetét, mert a Hold ekkor kerül együttállásba a pályája legalacsonyabb szakaszán járó Nappal. Ilyenkor hagyományos ünnepségsorozatot rendeznek (春節 Chūn​jié / Tavaszünnep) – a holdújév napját egy 8 napos felkészülési időszak és a következő teliholdig számolt (kb. 15 napos) ünneplés övezi. A napévek egészen pontosan tükrözik a valós, csillagászati viszonyokat (elegendő 4 évente pusztán egy napot beiktatni helyesbítésként, ez a szökőnap), holdnaptárral pedig csak igen durva közelítéssel lehet számolni éveket (3 évente egy teljes hónapnyi idővel...
Jel és jelkép: 2016, a Tűz-Majom éve

Jel és jelkép: 2016, a Tűz-Majom éve

Jel, jelenet, jelentés és jelkép szorosan összefonódott az ősi nyelvekben, bár mára homályba veszett több kifejezés magyarázata, valódi eredete. A 2016-os évet előkészítő cikksorozat bevezető részében a 丙 Bing és a 申 Shen kínai írásjegyeket képező ősi jel-képek eredetét igyekszem feltárni. 2016. február 4. 09:46 UTC – 2017. február 3. 15:34 UTC között a 丙申 Bing-Shen (Tűz-Majom) pillérrel jelölt napév zajlik. Pontos helyi időpontját, valódi napidőben a földrajzi koordináták ismerete és az időegyenlet segítségével lehet kiszámolni. <<< Tűz Majom évi előrejelzés itt olvasható >>> Ciklusok A keleti időszemlélet visszatérő lényegi mintázatú, de megnyilvánulásaiban meg-megújuló, fejlődő időszakok szerint tekinti a történéseket. Az egyik legalapvetőbb ciklus az öt változási állapot (五行 wǔxíng) szerinti fejlődési folyamat, ami a világegyetem ötrétű szemlélete: a valóság minden jelensége az öt őselv valamelyikének megnyilvánulása. Ennek kiterjesztéséből adódik a tízrétű és tizenkétrétű szemlélet: a 10 Égi Cselekvő (天干 tiāngān) és a 12 Földi Támasz (地支 dìzhī) ciklusai. A 10-es ciklus az az öt állapot yin és yang szerinti megkülönböztetéséből, a 12-es ciklus pedig az öt állapot bizonyos 12 lépcsős fejlődési folyamatából adódik. Ezek legkisebb közös többszöröse a 60, vagyis a következő mértékegység a 60-as nagyciklus (大周 dàzhōu). Hagyományosan három ilyenből adódik egy 180-as nagykorszak (大元 dàyuán). Ha napévekben mérünk, akkor 144 nagyciklus (avagy 432 alkalommal ismétlődő, de meg-megújuló 60-napéves ciklus) alatt lesz teljes a 25920-éves nagyév / precessziós év (大年 dànián / 歲差年 suìchà nián). A kínai időszemléletben ezeken kívül természetesen vannak más (pl. 4-es, 9-es, 20-as) ütemben zajló ciklusok is, amelyek időről időre találkoznak az előbb felsorolt ciklusokkal. Minden napévet egy adott pillér képvisel a 60 napéves ciklusban. Minden pillér két részből áll: egy felső, égi,...