Jel és jelkép: 2016, a Tűz-Majom éve

Jel, jelenet, jelentés és jelkép szorosan összefonódott az ősi nyelvekben, bár mára homályba veszett több kifejezés magyarázata, valódi eredete. A 2016-os évet előkészítő cikksorozat bevezető részében a Bing és a Shen kínai írásjegyeket képező ősi jel-képek eredetét igyekszem feltárni.

BingShen_banner

2016. február 4. 09:46 UTC – 2017. február 3. 15:34 UTC között
a 丙申 Bing-Shen (Tűz-Majom) pillérrel jelölt napév zajlik.
Pontos helyi időpontját, valódi napidőben a földrajzi koordináták ismerete és az időegyenlet segítségével lehet kiszámolni.
<<< Tűz Majom évi előrejelzés itt olvasható >>>

Ciklusok

A keleti időszemlélet visszatérő lényegi mintázatú, de megnyilvánulásaiban meg-megújuló, fejlődő időszakok szerint tekinti a történéseket. Az egyik legalapvetőbb ciklus az öt változási állapot (五行 wǔxíng) szerinti fejlődési folyamat, ami a világegyetem ötrétű szemlélete: a valóság minden jelensége az öt őselv valamelyikének megnyilvánulása. Ennek kiterjesztéséből adódik a tízrétű és tizenkétrétű szemlélet: a 10 Égi Cselekvő (天干 tiāngān) és a 12 Földi Támasz (地支 dìzhī) ciklusai. A 10-es ciklus az az öt állapot yin és yang szerinti megkülönböztetéséből, a 12-es ciklus pedig az öt állapot bizonyos 12 lépcsős fejlődési folyamatából adódik. Ezek legkisebb közös többszöröse a 60, vagyis a következő mértékegység a 60-as nagyciklus (大周 dàzhōu). Hagyományosan három ilyenből adódik egy 180-as nagykorszak (大元 dàyuán). Ha napévekben mérünk, akkor 144 nagyciklus (avagy 432 alkalommal ismétlődő, de meg-megújuló 60-napéves ciklus) alatt lesz teljes a 25920-éves nagyév / precessziós év (大年 dànián / 歲差年 suìchà nián). A kínai időszemléletben ezeken kívül természetesen vannak más (pl. 4-es, 9-es, 20-as) ütemben zajló ciklusok is, amelyek időről időre találkoznak az előbb felsorolt ciklusokkal.

Minden napévet egy adott pillér képvisel a 60 napéves ciklusban. Minden pillér két részből áll: egy felső, égi, cselekvő, eseményt jelölő részből és egy alsó, földi, támaszt adó, feltételt jelölő részből. 2016-os napévi pillér égi része a Bing (yang Tűz), földi része pedig a Shen (Majom) jegy. Természetesen ezek nem szó szerint lángolást, illetve majomszerű állatot jelölnek, hanem elvont sorsfejtési/kozmológiai hivatkozások köznyelvi kifejezésekkel. Ez ahhoz hasonló, mint amikor a tudósok által az égitestekre használt szám- és betűkódok helyett valamilyen mondabeli szereplő nevét említjük. Számos jelkép, történet, monda, hiedelem és fogalomtársítás kapcsolódik mindkét minőséghez, ami által még inkább beépülhetett a köztudatba az adott összefüggés, amihez lehetett igazítani a földművelést vagy bizonyos tevékenységeket, még ha az valódi jelentőségét nem is értették a tudományokban járatlan emberek. Itt az Ősvaló oldalon igyekszem bemutatni e minőségek valós alapját, valós hatásaikat, tévhitektől mentesen, de azért kitérve a hagyományokra, mesékre, mert azokból ihletet lehet meríteni a minőségek átéléséhez, ami a velük (mint változásokkal) való összhang kulcsa lehet.

A Valóságtúra évi előrejelzéseinél megszokott írásjegy kutatással kezdem, majd néhány jelképet, történetet is megvizsgálok. Számos ősrégi írásjegy ismeretlen, vagy legalábbis bizonytalan eredetű, de ez nem szabad, hogy hátráltassa a tudós szellemet a valóság felderítésében. Fontos, hogy kizárjuk az oda nem illő, hiedelmek által hozzáragasztott értelmezéseket, lecsupaszítsuk az eredeti írásjegyet és tiszta valójában tekintsünk rá.

Bing, a Yang Tűz jel háttere

BingKépjele az írástörténészek szerint tűzhelyet vagy valami lábakon álló dolgot (asztalkát, áldozati oltárt) ábrázol, bár több bronzfeliratos lelet inkább emlékeztet halfarokra a belső átlók nélkül. Mivel a Tűz változási állapotot tükröző minőségről van szó, a tűzhely elég ésszerűnek tűnik, és számos leletnél a tűz jeléhez () hasonló rajzolat is szerepel az írásjegy részeként. A 病 beteg(ség) esetén az 疒 ágyban fekvés, a izgatott, bánkódik esetén pedig a 忄 szív gyöke mellett található; mindkettőre illene a tűz jelentés (ágynak döntő láz, illetve a szívbe jutott tűz kórkép), de előfordul szorosabb kapcsolattal is, minden irányban szétterjeszkedő értelemben: 炳 bǐng (火 tűz +  丙 Bing) – fényes, tündöklő; a mindenüvé kisugárzó tűz fénye. A 鞆 (íjász alkarvédője) kifejezésben a bőr; kifeszít alapjelentésű gyökhöz kapcsolódik, mintha csak az íj kifeszítésének jelenetét ábrázolná. Valóban hasonlíthat a 丙 egy kifeszített íj és nyíl képéhez, ha 90 fokkal balra forgatjuk és a tüzes jelképkörbe is beleillik az íjászat, lövés, bár ez ellenkezne 丙 Bing minden irányba kiterjedő jellegével, ami megvan 病, és 炳 esetén és a hagyomány is így ábrázolja ezt az égi minőséget. Szófejtők összefüggésbe hozzák még a belső, belül, be- jelentésű írásjeggyel is. A jóscsontos leleteiknél tényleg szinte megszólalásig hasonlítanak, legmodernebb változataik pedig csak a felső vízszintes vonalban különböznek (innen az etimológia: 一 egy + belső; de ez így nem utal sem tűzre, sem az időminőségre). Alaposabb vizsgálódás után kiderülhet, hogy ez csak látszólagos (vagy csak nagyon régi időkben érvényes) egybeesés, mert pecsétírásos és bronzfeliratos változataik már feltűnően eltérnek egymástól.

Bing_zhenDe vajon mi köze lehet az inkább vizes jelképnek tűnő halfarokhoz, ami egyaránt megtalálható körvonalas és telített rajzként jó pár változatnál? Nos, erre talán a régi csillagkép-ábrázolások adnak választ. Zongxian Wu könyvében (TianGan DiZhi) mind a 10 égi, mind a 12 földi jegy képjelét egy-egy csillagképhez, illetve holdházhoz hasonlítja, igen meggyőzően. A déli csillagképhalmaz tagjaként szereplő Zhěn (Kocsi) holdház 4 fő csillaga és a 長沙 Chángshā csillag összekötése által kirajzolódik egy, a 丙 Bing bronzfeliratos írásemlékeihez hasonlatos halfarok ábra. A déli irány és a csillagképhalmaz összefoglaló jelképe (南方朱雀 Nán Fāng Zhū Què, Déli Vörös Madár) a Tűz állapothoz kapcsolódik. Ez a csillagképekhez való társítás bizonyos szempontból erőltetett lehet. Egyrészt kevés gyakorlati jelentőséggel bír az égi minőség megértésében, az égbolt elemeinek helyzete ma már valamennyire eltér a régen megfigyelhetőhöz képest, a pontok összekötése nem feltétlenül magától értetődő.

Bing Nap és a Hold találkozása, holdfogyatkozásElképzelhető az is, hogy a két „halfarok” vagy az ívet bezáró két derékszög két holdat vagy a Nap és a Hold találkozását ábrázolja (észrevehető, hogy a jel egyik fele gyakran rövidebb szárú vagy csonka), a bronzfeliratokon talált sötét ábrák pedig talán fogyatkozást sejtetnek. A Hold () írásjegyének jóscsontos írásemlékein talált számos változat, pl. J16455, J16456, J16450 ezt a mintát tükrözi, így megalapozza ezt az elgondolást, jobban, mint pontok összekötése az égen.

Máig az egyik legmeghatározóbb XV. századi sorsfejtési alapmű, a 三命通会 Sānmìng tònghuì (Három Sors enciklopédiája) így fogalmaz a Bing jelképeiről:

【丙火】、麗乎中天,普照六合; 在天為日為電、在地為爐為冶,謂之「陽火」。
„A 丙 Bing Tűz mennyeien gyönyörűséges, beragyogja a mindenséget; az Égben ő a Nap, ő a villám; a Földön ő a tűzhely, ő az olvasztókemence. Yang Tűznek is nevezik.” (fordítás: Hornyánszky Simon)

Ez a minőség tehát a Tűznek az állandóbb, erőteljesebb, hirtelenebb/gyorsabb illetve folyamatosan fenntartott tulajdonságait tükrözi, a hőt és fényt sugárzó oldalát tükrözi, nem pedig a szeszélyes változékonyságát vagy az illékony lángjait. Folytonos vonal jelöli a yangot és megszakított, törékeny vonal a yint; itt „yang Tűz” qiről van szó, ezért említ a szöveg is yang tulajdonságokat. Azonban nem szabad abba a hibába esni, hogy a 丙 Bing minőséget megfeleltetjük a Tűz változási állapotnak vagy a felsorolt jelképek bármelyikének. Szó sincs egyezőségről, ezek legfeljebb a mindegyikükben közös 丙 Bing őslényeg kifejeződései. A tízrétű valóságszemlélet egy szeletének felel meg. A Tűz változási állapot a teremtésben tisztább, eredendőbb minőséget képvisel, mert ez csupán az ötrétű valóságszemlélet egyik szelete. A jelképek pedig szemléltető eszközök, példák, de egyik sem maga az őslényeg. Egy legalább oly becsben tartott, XVII. századi sorsfejtési alapmű, a 滴天髓 Dī Tiān Suǐ (Cseppek az Ég velejéből) már jelképek helyett tulajdonságokkal és az öt változási állapot kölcsönhatásai által szemlélteti a minőséget (pl. képes a hideg körülményeket felmelegíteni, megmunkálhatóvá tenni a fémet, elégetni a fát stb.):

丙火猛烈,欺霜侮雪,能煆庚金,逢辛反怯,土眾成慈,水猖顯節,虎馬犬鄉,甲來焚滅。
丙 Bing Tűz vad és heves, átveri a fagyot, kineveti a havat. Képes kovácsolni a 庚 Geng Fémet, ám ha 辛 Xinnel találkozik, akkor megijed. Ha a Föld bőséges, akkor kedvessé válik. Ha a Víz zabolátlan, akkor nagytekintélyű és erkölcsi tartással bír. Ha Tigris, vagy Kutya környékén jár, akkor az érkező 甲 Jia Fát teljesen elégeti.” (fordítás: Hornyánszky Simon)

Persze ezek is csak képletes, az öt változási állapot rendszerén belül érvényes összefüggések, szigorúan kerülendő mindebből tényleges emberi viszonyokra, valós életbeli eseményekre egy-az-egyben következtetni, szó szerint értelmezni a kölcsönhatásokat. Az élet és az ember ennél összetettebb, nem ennyire tisztán működnek a folyamatok, a jelenségek mögött rejlő (egyik) őselv az öt változási állapot rendszere, de a jelenség nem azonos az őselvvel! Erre rá is mutat megjegyzésében a Qing-kori 任鐵樵 Rèn Tiěqiáo (1773-? valószínűleg 1840-ig élt) az előbb idézett műhöz írt, 1820 körül kiadott kommentárkötetében (滴天髓闡微 Dī Tiān Suǐ Chǎn Wēi (Részletes magyarázatok a „Cseppek az Ég veleje” c. műhöz)):

此雖舉五行而論,然世事人情,何莫不然!
„Bár ezek az öt változási állapottal kapcsolatos példák magyarázattal szolgálnak, ám az élet dolgaira és emberi érzelmekre már nem helyes általánosítani [belőlük]!” (fordítás: Hornyánszky Simon)

Shēn, a Majom jegy háttere

A Majom állatjegyét jelölő Shēn hétköznapi jelentései többek között a kiterjeszt, kifejt (magyaráz), kijelent, értesít, jelentést tesz. Ez épp ellenkezik az összehúzódást, visszakozást, hanyatlást, lassulást tükröző időszakkal, amilyen az év során a 申 Shēn hava: a Föld már jócskán elhagyta a Naptávolpontot, közeledik a Naphoz, következésképpen qije egyre kevésbé tud kitágulni, fokozatosan visszahúzódik a felszín alá, a hőmérséklet csökken, az életfolyamatok lassulást mutatnak. Ilyen a Fém szakasz, akár évszakként, akár napszakként, akár kozmikus időszakként tekintünk rá.

Jóscsontokon és bronzfeliratokon talált írásjegyváltozatai állítólag egy villámot ábrázolnak, amint az égből a földre lecsap (v.ö. 电 diàn: villám, villany). Pecsétírásos változatairól pedig úgy tartják: egy kötelet megragadó két kezet ábrázolnak. Persze ha alaposabban megvizsgáljuk a különféle leleteket, akkor nem mind hasonlít kezekre vagy sokágú villámra. Feltűnhet a szinte mindegyik leletnél tapasztalható szimmetriája, és vannak egészen érdekes, köröket, kacskaringókat, apró napokat ábrázoló változatok is, sok bronzfeliratos lelet pedig inkább egy kígyóvonallal elválasztott két holdra emlékeztet. Ezek inkább utalhatnak a sorsfejtési jegy által képviselt kozmikus eseményre, évszakaszra is. 24 napévszakasz

Hasonló következtetésekre juthatunk, ha megvizsgáljuk azokat a szavakat, ahol fonetikus részként vagy gyökként előfordul a 申. Például hangzásában hasonló shén (szellem, tudat, istenség) írásjegyét a ネ (megjelenés, megnyilatkozás) gyökhöz adott 申 shén fonetikai elem alkotja – pecsétírásos leleteken itt már inkább kettős Napjelhez hasonló, illetve spirálisan tekeredő szimmetrikus alakzat szerepel. Ennélfogva nagyon is elképzelhető, hogy a rajzok nem is kötelet fogó kezek, hanem valamilyen kozmikus jelenséget ábrázolnak (pl. együttállás, naptevékenység, valami S alakú tengely körüli plazmajelenség stb.).
Az időminőségeket körben ábrázoló állatkör/életkör 12 részre osztásával kijelölhető a tizenkét állatjegy, 8 részre osztásával pedig a nyolc ősjel (trigram). A Kūn (a Befogadó, a Föld) trigram időszakába esik a 申 Shen időszaka, ami írásjegyeikben is megmutatkozik (坤 Kun = 土 föld + 申 Shēn), és pecsétírásos emlékeinél ugyanúgy szerepelnek a kacsakaringós változatok.

Shen-TY-OrionZhongyian Wu a Shēn (Hármas Csillagzat) holdház csillagait összekötve kapható alakzathoz hasonlítja (ráadásul ugyanúgy ejtik a két szót!). Ez az Orion csillagkép, bár a görögök másként kötötték össze a pontokat. Ez azonban nem szabad, hogy félrevezesse a kutató szellemet: ha S vagy Z alakban kötjük össze, kiegészítve mindkét végét egy kis spirális kunkorral, vagy két egymásra tükrözött S ívvel, akkor a 申 Shen ősi írásemlékeinél tapasztalt ábrát kaphatunk. Ezek után nem meglepő, ha az Orion emberábrázolásánál szintén visszaköszönnek a 申 Shen egyes írásleletei: figyeljük meg a jellegzetes kéz- és lábtartást!

Érdemes megjegyezni, hogy az Orion (Nimród ősaTYa) csillagképhez kapcsolódó magyar TY hang rovásjele szintén szimmetrikus és több ősi változata (ld. Fischer-Károly Antal ábécégyűjtése) igen hasonlít a 申 Shēn leleteire, szintén kettős Napjelet vagy valamilyen csillagképet jelenít meg.  A Lófej-köd és a Nagy Orion-köd egy fényes foltként látható a három meghatározó csillag öve alatt, s ehhez pontosan illeszkedik mind a rovásjelek közt, mind a kínai pecsétírásjelekben többször előforduló kettős Napjel alsó pontja. A másik pont jelenléte arra enged következtetni, hogy a régi időkben, amikor megalkották ezeket az írásjegyeket (vagy annak előképeinél) még másképpen festhetett az égbolt, elképzelhető, hogy volt egy csillagköd vagy valami más fényes az öv felett is. Persze előfordulhat, hogy csak művészi hatásról van szó, a szimmetria okán. Egyes mesék Nimródot összefüggésbe hozzák a villámlással és különféle isteni tulajdonságokkal – amik éppúgy kapcsolódnak a 申 Shēn kifejezéshez az írástörténészek szerint.

A 60-as ciklus tagjai tehát bizonyos kozmikus viszonyokra utalnak. Egyes csillagképek, a Nap és a Hold látszólagos pályájának megfigyelésével feloszthatták az évet, vagy más időciklusokat. Például a 申 Shen időszak kezdete egybeeshetett azzal, amikor az Orion adott csillaga együtt kelt a Nappal (heliákus kelés, ami a hazai megfigyelések szerint általában augusztus elejére, vagyis a 申 Shen hónapkezdés környékére esik). Az Orion ugyan az Ekliptikán kívül esik, de mindig is a látóhatárhoz közel járt, mintegy „az ég és a Föld között” helyezkedett el. Ezzel egybecseng az az összefüggés, hogy 申 Shen időszakához a hexagramok közül az Ég és a Föld szétválásának ősjele (否 , Akadály) tartozik. A magyar csillagismeret Három Kaszás néven hivatkozik az Orion-övre, ami egybecseng azzal, hogy 申 Shen jelöli a kozmikus Fém időszak kezdetét, az aratási, betakarítási munkák idejét. Bartha Lajos tanulmányában rá is mutat erre, sőt, megjegyzi, hogy óracsillagként, vagyis napszakok mérésére is használták e csillagokat:

A csillagkép nevét nem az alakja, hanem az aratás időpontjára eső felkelése sugallta. … Amikor feltűnik a hajnali égen, elérkezett a gabona betakarításának ideje. … az egész „Kaszás” heliákus felkelte, vagyis a napfelkelte előtt látható volt a keleti égen (jelenleg ez az időpont már augusztus első napjaira esik … A Kaszások az aratási előkészületek, illetve a munka idejét mutatták, innen ered az elnevezés is, amint azt Ipolyi Arnold már a 19. század derekán leírta. Az aratás jelzésére utal a palócföldi monda, amely szerint „Isten azért alkotta a Kaszás-csillagot, hogy megörökítse az apostolok kaszálását, fáradozását” … A ridegpásztorok körében a 19. században is ún. „óracsillag(kép)” volt: „Mikor a kaszás csillag feljött, akkor már indul a gulya”.

Ennyi egybeesés után ez az eredetváltozat a legésszerűbb.

Írta: Hornyánszky Simon, feng shui és sorsvezetési tanácsadó (Destiny Consultant)

bővebb szakmai életrajzsorsfejtés, fengshui tanácsadásírások

 

Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Share This