A Kígyók nagy gondolkodók, átalakítók, bámulatos felfogóképességgel. Folyton önmagukat meghaladva falják a tudás minden gyümölcsét; ahogy a kígyók kiakasztják állkapcsukat, hogy nagyobbra táthassák szájukat, a Kígyó szülöttek is sokkal többet képesek magukba fogadni, mint azt hihetnénk. Szeretik a szélsőségeket, a határokat feszegetni, a végsőkig elmenni, megszerezni a titkok titkát, a végső tudást, majd visszatérni. Ételekben is leginkább az intenzív ízeket, a már-már elviselhetetlenül csípős, sós vagy épp töményen édes ízeket kedvelik, az elemi lényegiség megnyilvánulásait.Sokat mérlegelnek, jól megrágják a dolgokat, mielőtt véleményt formálnának – ezt szépen tükrözi a kígyók hosszú emésztése is. A kínaiak úgy tartják, a hangsúlyos Kígyó szülötteknek történelemformáló hatása van. Mi sem támasztaná ezt jobban alá, mint hogy Mao Ce Tung kínai elnökön, Julius Ceasar római császáron kívül hat amerikai elnök is Kígyó évében látta meg a napvilágot: Abraham Lincoln, John F. Kennedy, Franklin D. Roosevelt, William Howard Taft, Benjamin Harrison, William Henry Harrison. Számos ember életét megváltoztatták tetteikkel Charles Darwin, Indira Gandhi s Oprah Winfrey. De Kígyó évében született a világutazó Gróf Teleki Sámuel is, aki az első közkönyvtárat saját köteteivel töltötte fel. Bartók Béla, Franz Schubert páratlan zeneműveit, Greta Garbo és Audrey Hepburn alakításait, Mary Shelley, Baudelaire vagy Goethe írásait, valamint Pablo Picasso alkotásait pedig az egész világ csodálhatja.
Páratlanul energikus, élettel teli lényük, zseniális értelmük, közvetlenségük és igazságszeretetük, önmagukba vetett mélységes hitük tette őket különlegessé. Úgy éltek, ahogy ők akartak, nem külső szempontok, konvenciók, elvárásoknak való megfelelési vágy, hanem belső kincsként gondozott, józan s bölcs ítélőképességük, szilárd alapokon álló önállóságuk és igaz emberségük vezette őket a döntéseikben. A Kígyók a jelenben élnek, a valódit művelik – vagy ahogy Picasso mondta: „Az a művészet, ami nincs a jelenben, soha nem is fog létezni.”
Nem elégednek meg a hétköznapival, a rendkívülit keresik, csak az adhat nekik kihívást, hiszen a tökéletesedés a cél. Megállíthatatlanul haladnak előre, könnyedén siklanak át az akadályokon, és lelkiismeret-furdalás nélkül takarítanak el bárkit az útjukból, aki vissza kívánja húzni őket. Sosem lankad az éberségük és a tettvágyuk. A Kígyók nem ismernek megalkuvást, bőrüket újra és újra levedlik, egyre közelebb kerülve a tökéletességhez. Meg-megújulnak, akár az önmaga farkába harapó uroborosz. Ha valamilyen korlátozás folytán nem tudják kiélni a bennük izzó tüzet, akkor kénytelenek önmagukba fojtani, ami lelki és emésztési gondokhoz vezethet. Mindig lehetőséget kell nekik adni, hogy kibontakozhassanak úgy, ahogy ők szeretnék – de fontos, hogy a lehetőségeket eléjük tárjuk, nem kendőzve el semmit.
Ahogy számos kígyófaj elevenen szüli utódait, világrajövetelüktől fogva halálos harapással bírnak – a Kígyók is szinte már születésüktől fogva készek, érettek az életre. Gyorsan tanulnak és sosem követik el kétszer ugyanazt a hibát. Látszólag fáradhatatlanul haladnak előre, újabb és újabb megvalósításokat adva a világnak, mindig tettre készen állnak. Pokoli önfegyelem, visszafojtás, tűrőképesség jellemezheti őket – ugyanakkor nagyon érzékenyek is.
Életük korai szakaszában megtapasztalhatják az Élet nyers és könyörtelen voltát, ami drámai komolyságot s kíméletlen önkritikát fejleszthet ki bennük. Nem ritkán nehézségeik lehetnek megértetni magukat az „átlagemberekkel”, inkább zsenik és bölcsek közt érzik felszabadultnak magukat. Kétkedőek és titkolózóak lehetnek, jobb szeretik magukban tartani gondolataikat. Magánéletüket nagy becsben tartják, vágyaikat és szükségleteiket leplezik, s csak bensőséges pillanatban nyílnak meg párjuknak, amikor már ő is teljesen feltárulkozott előtte. Szenvedélyes szexualitás, örökös pezsgő elevenség jellemzi őket.
A kígyók alapvetően visszahúzódó állatok, rejtőzködő életmódot folytatnak, csöndes nyugalomban időznek, nem támadnak másokra – hacsak nem éhesek vagy megzavarják őket, ez esetben azonban villámgyorsak és ádázak. Ahogy önmagukból, úgy másokból is igyekeznek kihozni a bennük rejlő lehetőségeket – már ha hagyják nekik. Bölcs nyugalmúak és remekül meghallgatják a másikat. Társukat vagy épp kiszemelt mentoráltjukat mindaddig szívvel-lélekkel, tettekkel és minden eszközükkel támogatják, képesek kihozni belőle a legjobbat, a lelke legmélyére hatolva és felszínre hozva igaz valóját, amíg az képes önmagát meghaladni, fejlődni, lényegileg meg-változni. Elkísérik őt a legmesszibb határokig és azon is túlra, majd onnan vissza, lényegi átalakulást hozva el önmaguk és védencük számára. Őszinték, nem állhatják a hazugságot, a megtévesztést, a hamisságot, álarcokat. A hitelességet és az igaz életet tartják mindennél előbbrevalónak.
Megvesztegethetetlenül hűségesek és rendíthetetlenül kitartóak, de az első árulásra megszakítják a kapcsolatot a másikkal. Idegenekkel, az újjal szemben bizalmatlanok lehetnek. Ha egy Kígyó rendkívüli támogatását nem tisztelve a másik enged a hanyagság, felszínesség, lustaság és nemtörődömség lehúzó erőinek, a közönségességet választja a tökéletesedés helyett, akkor a Kígyó számára érdektelenné válik. Mondhatni, a másik elveszíti az arcát, megbecsülését előtte. Ha ráadásul meg is bántja a Kígyót viselkedésével vagy tetteivel, akkor a bosszú nem marad el. Lehet, hogy nem azonnal éri a mérges harapás, de a visszavágás nem marad el – erről a Kígyók egyértelműen, nyíltan közölve biztosítják az elkövetőket.
Egy Kígyó sosem felejt és az idő számára nem szempont, tud várni. Kiszámíthatatlanul, elkerülhetetlenül csap le, amikor a másik a legkevésbé sem számít rá: például ha túlzottan is elégedetté vált saját egójával eltelve, jóhiszeműen elfeledve, hogy megbocsáthatatlanul hibázott. Theodora Lau a következőt jegyzi meg ezzel kapcsolatosan a The Handbook of Chinese Horoscopes c. könyvében: „Azon szerencsétlen párák számára, akik kivívták a Kígyó haragját, az önként vállalt szibériai száműzetés egész vonzó jövőképnek tűnhet.”
Üdvözlöm! Nagyon tetszett az ìràsa.
Azt szeretném megkérdezni, hogy mit jelenthet az az àlom, ahol én magam vàltozom kìgyóvà? Én vagyok egy hatalmas nagy barna kìgyó? Aki felmàszik egy nagy fàra.
Kedves Emese!
Örülök, hogy tetszett. Álmoknál arra érdemes figyelni szerintem, hogy milyen érzéseket, gondolatokat ébresztett fel, milyen élmény volt (felszabadító? menekülő? megértést hozó? ijesztő/idegen? stb.). Ezek mentén közelebb lehet jutni a személyes válaszokhoz.
Ennél pontosabb jellemzést mèg nem olvastam. Én is kígyó nő vagyok és még Bak is.
Köszönöm! :)