„Engedd el, hogy várod a következő pillanatot,
hogy próbálod azt ellenőrzés alá vonni, és
hogy meg akarod tartani azt, ami éppen tovatűnt.”
— Dr. David R. Hawkins: Elengedés

2020 évében a Yang Fém játssza a főszerepet. Kemény acélpengéhez hasonlítható, ami kíméletlenül vág. Átvághatjuk vele az akadályokat, s eltökélten haladhatunk előre az utunkon. Ám ha felkészületlenül nyúlunk hozzá, az éle bennünk ejthet sebet, önkéntelenül belerohanunk a vesztünkbe. Használatának kulcsa mindenekelőtt az, hogy tudatosítjuk, melyik végén van a markolat és melyiken a penge. Engedjük el a pengét, hogy kézbe vehessük a markolatot.

Engedd el, hogy megszokásból cselekszel!

Amikor elvárod, hogy legközelebb is ugyanúgy történjenek a dolgok, mint korábban, akkor a jelen valósága helyett egy megszokásra hagyatkozol. Akár jó dolgokhoz kötődve élvezeteket hajszolsz, akár rossz élmények, kudarcok, félelmek hátráltatnak, akár figyelmes cselekvés helyett pusztán reménykedsz, az egy elvárás. Ahhoz, hogy gördülékenyen haladhass, fontos, hogy kilépj a megszokások fogságából. Mindaz, amit önkéntelenül újra és újra megteszel, egy szokás. Lehet, hogy kielégülést adnak bizonyos szokások, de ha nem tudatosan választod, önkéntelen önismétléssé válhat – és ez egyáltalán nem visz előbbre.

Vedd észre, hogy mik azok a dolgok, amiket anélkül teszel, hogy belegondolnál, miért is csinálod. Vedd észre, hogy mikor irányítanak téged a körülményeid, szokásaid, vágyaid és hiedelmeid. Engedd el mindazt, aminek nem veszed hasznát itt és most! Így azzal foglalkozhatsz, ami működik.

Tudatosítsd, hogy azzal, hogy valamit elengedsz, valami másnak teret nyitsz az életedben. Semmi sem állandó, így az boldogul a legeredményesebben, aki hajlandó változni – szemléletben (felismeri a változott körülményekben a lehetőségeket) és cselekvésben (képezi magát, hogy a lehető legtöbb lehetőséget megragadhassa, hatékonyan kezelhesse a változó helyzeteket) egyaránt.

Engedd el a jelen valóságától elrugaszkodott elképzeléseket!

Egy képlékenyen változó helyzetben az teremthet rendet, aminek megvalósíthatósága szilárd alapokon áll. Nem ígéret, nem remény, nem mások közreműködésén múlik, nem pillanatnyi fellángolás. Minél inkább belülről fakadó, saját magadba helyezett bizalomra épülő, annál személyesebb a kapcsolatod vele. Milyen képességeket, jártasságokat, tapasztalatokat, tudást tudsz hasznosítani anélkül, hogy külső körülmények, feltételek teljesülésére várnál? Vedd észre, hogy ezekkel tisztábban, biztosabban tervezhetsz. Engedd el a körülményektől túlságosan függő célokat és megközelítéseket, a túl távlati vagy megalapozatlan elképzeléseket, vágyálmokat.

Fontos, hogy engedd el azt a képzetet is, hogy azonnal teljes függetlenségre vágysz. Lehet, hogy egyeseknek gyorsabban megy a szabadulás, és így hátrányt élhetsz meg hozzájuk képest – de érdemesebb azzal foglalkoznod, hogy Te mit tehetsz a szabadulásodért. Saját függetlenséged megtapasztalásával felismerheted, hogy miként lehet hiteles, kölcsönösségen alapuló kapcsolatokat kialakítani. Ez olyan kapcsolat, amiben te sem függsz a másiktól, és ő sem tőled – közös elhatározással kölcsönösen együttműködtök. Minél kevesebb feltétel kell ahhoz, hogy folyamatosan tudj foglalkozni a kitűzött céljaidhoz elvezető tevékenységeddel, annál gördülékenyebben haladhatsz utadon.

Fedezd fel a saját lényegi, elidegeníthetetlen értékeidet, és kezdd el kibontakoztatni őket a helyzethez illően!

Engedd el a késztetést a túlzott beavatkozásra!

A keretek tudatosítása, szabályok bevezetése, elvek követése segít rendezni a helyzet kiszámíthatatlanságát. Ám elavult szabályokkal, berögzült szokásokkal és hiedelmekkel nem lehet lépést tartani a változásokkal. Amikor túl merev kereteket szabsz vagy késlekedésed folytán túl durván, keményen, túlzott erővel avatkozol be, azzal elvághatod a fejlődés útját. A hatalom felelősséggel jár. Tudatosítsd, hogy mit miért csinálsz: ne engedd, hogy előfeltevéseid, korábbi élményeid, hiedelmeid eltorzítsák az itt és most meghozott döntéseid tisztaságát!

Szerezd meg az irányítást figyelmességgel és önfegyelem gyakorlásával, és működj együtt a helyzettel. Helyénvaló keretek alkalmazásával az események megtalálhatják természetes lefolyásukat, teret kaphatnak az előrevivő lehetőségek. Amikor egy növényt begyűjtesz a természetből, csak annyit vágj le belőle, amennyire valóban szükséged van. Engedd, hogy élhessen – hogy később te is élhess az általa kínált lehetőségekkel.

Gondolj bele, hogy ki a gazdagabb: az, aki sokat tud költeni, aki sokat halmoz fel, vagy aki teljesen ki tudja használni az adatott lehetőségeit?

Fedezd fel, mi mindennel rendelkezel már itt és most. Kezdd el őket használni!

Engedd el az átélt veszteségek bénító élményét!

Egy válságban, korlátozott helyzetben bizonyos lehetőségek elmaradására, veszteségekre érdemes készülni – a változás elkerülhetetlenül felszámol régi állapotokat. Megszűnhetnek adottnak vélt források, szolgáltatások, kapcsolatok. A túlélés kulcsa a károk mérséklésén túl az, hogy hogyan tudsz talpra állni a csapás után. Ahelyett, hogy hagyod, hogy megbénítson az élmény, tudatosítsd, hogy milyen tanulsággal szolgáltak a veszteségek. Gyújts gyertyát elhunyt szeretteidért – a Tűz átalakítja a Fémet. Lásd meg a fényt a körülötted élőkben – a Tűz hasznossá, értékessé teszi a Fémet. Keresd eltökélten azt, ami felkészíthet, hogy később bölcsebben dönthess, időben cselekedhess, rugalmasabban változhass, és hasonló csapás már ne küldjön padlóra.

Egy válság során átértékelődnek a dolgok. Amikor újra talpon vagy, tudatosítsd, hogy mik váltak fontosabbá a korábbi állapotokhoz, tervekhez, elképzelésekhez képest. Fedezd fel, hogy itt és most milyen lehetőségek nyíltak, milyen igényeket tudsz teljesíteni saját értékeid segítségével. Így megteremtheted a boldogulásodat az új helyzetben. Fedezd fel, hogy kik nyitottak az együttműködésre veled és te kikre vagy nyitott. Szabadulj meg a korábban megtűrt vagy a válság miatt megtévedt lehúzó, kihasználó, függésbe kötő kapcsolataidtól, és válassz társakat a kölcsönösség jegyében.