Zodiákus keleten és nyugaton

keleti és nyugati zodiákus

Egyes magazinokban, vagy az internet virtuális hasábjain felbukkannak olyan elemzési kísérletek, amelyek összekapcsolják a nyugati és a keleti zodiákus állatjegyeit. Kifejtik, hogyan viszonyul a Patkány a Mérleghez, vagy hogy jó párkapcsolatra számíthat-e egy Sárkány egy Oroszlánnal. Ezt gyakran úgy indokolják, hogy a két rendszer  együttes alkalmazása árnyaltabb személyiségrajzot adhat.

Ha eltekintünk attól, hogy sokszor különböző időtényezőket hasonlítanak egymáshoz (a születés évén alapuló keleti állatjegyeket a születés hónapján alapuló zodiákussal), felmerül a kérdés, vajon milyen ésszerű alapon kötik össze a két rendszert. Erről azonban szinte sosem ejtenek szót, pedig a merészebb szerzők még könyvet is megjelentethetnek a témában…

Laikusként szemlélve mindkettő gyakorlatilag 12 egyenlő részre osztott tér-idő rendszer. Közös pontként tekinthető az, hogy egy-egy állatjegynek megfeleltethető egy-egy időegység (ami nagyjából egy-egy hónapot fed le). Ha rendhagyó módon Napközéppontúként vizsgáljuk a nyugati zodiákust – vagyis úgy nézzük, hogy a Föld mikor melyik csillagképnél halad el  –, akkor észrevehető némi felületes hasonlóság a kínai állatképek és a nyugati csillagjegyek közt (például Bak-Kecske, Ló-Nyilas, Tigris-Oroszlán). Ezt szemléltetné a fenti ábra.

Ha azonban mélyebben elmerülünk bármelyik rendszerben, felfedezhetjük, hogy a közvetlen hasonlóságoknak jobbára itt vége is. Elég az ábrára tekinteni, és nyilvánvalóvá válik, hogy a hagyományos kínai szoláris naptár szerinti felosztás nem esik azonos tartományba a nyugati felosztással. Bár mind a kör tizenketted részét, azaz 30°-ot fednek le, az egyes Földi Támaszok által meghatározott időszakok egy szoláris év során a nyugati zodiákus csillagképeinek 15. fokánál kezdődnek.

Számos alapvető tényt felsorolhatunk, miért is helytelen a nyugati és a kínai zodiákus egymásnak való (közvetlen) megfeleltetése:

Nyugati rendszer Keleti rendszer
Ugyan állatövnek (zodiákus) nevezik, a nyugati kör csak hét állatot képviseltet. Négy tagja – Vízöntő, Ikrek, Szűz, Nyilas – ember(szerű), egyikük pedig élettelen tárgy (a Mérleg).[1] A keleti zodiákus egy kivételével a hétköznapi világban megtalálható állatokat ábrázol. A Sárkány a kínai néphagyomány alapvető szereplője, a teremtéstörténettől kezdve az egyszerű tanmesékig szinte mindenütt jelen van.
Az év 12 szakaszát az ekliptika határozza meg – vagyis az, hogy Nap látszólagos útján mely csillagképeket érint. Az egyes szakaszok sorrendje a Nap mozgásának irányában számolandó. A 12-es felosztás természetben zajló átalakulási folyamatokat és a mögöttük rejlő hatásokat tükrözi az öt változási állapot szerint. A qi fejlődése határozza meg a szakaszok sorrendjét a Föld és a Nap viszonyában. Például a Fa-időszakok a Napközel utáni állapotot tükrözik, amikor a Föld a Naptól eltávolodik és qije kiterjeszkedik.[2]
A csillagképekről nevezték el a zodiákus egyes szakaszait, ezért mondjuk őket csillagjegyeknek. A keleti állatjegyek nem a csillagképeket, csillagokat jelölnek, hanem az öt változási állapot (öt elem) adott erőviszonyait jelölik egy-egy elvont szimbólummal. A születés időpontjának elemi erőviszonyaiból fakadnak, így születési képmásoknak vagy egyszerűen csak képeknek nevezik őket.
A nyugati asztrológiában a 12-es felosztás egy (szoláris) évre vonatkozik csupán. Többéves periodikusan ismétlődő időszakok használata a bolygóciklusok (Nap körüli körforgási idejük) által valósul meg, illetve a precessziós ciklussal (világkorszakok). Az időciklusok egymástól függetlenek (pl. a Szaturnusz 29,46 éves ciklusa nem függ a Jupiter 11,86 éves ciklusától). A hagyományos kínai időszámítási rendszer kettősórák, napok, hónapok és napévek 60-as ciklusára épül. Egy napév a 甲子 Jia-Zi ciklus hatvanadrészét jelenti, vagyis egy a 60-féle lehetséges pillérből, amik a yin-yang elv, az öt változási állapot és az állatjegyek egymásba fonódó ciklusaiból adódnak.
A nyugati rendszerben hagyományosan nem használnak kettősórákat. Bár elméletben megfeleltethető lenne egy-egy csillagjegy két-két órának (lásd Ascendens számítás), ezek egy órával eltérnének a keleti rendszerben használt időszakoktól. Keleten a 12-es felosztást az évekre, a hónapokra, napokra s a kettősórákra is alkalmazzák. Mindegyik ilyen szakasz páratlan órával kezdődik. A nap utolsó óráját (23:00-00:00) késői, első óráját (00:00-01:00) pedig korai Patkánynak is szokás nevezni.
A felosztás első szakasza a Kos csillagjeggyel kezdődik, vagyis amikor a Nap a Kos csillagkép 0. fokára, a Tavaszponthoz ér. Ez a keleti állatkörben éppen a Nyúl szakasz közepe.
Ha a csillagképeket heliocentrikusan közelítjük meg, akkor sem egyezne a kínai ciklus kezdő állatával, mert akkor meg a Kakas közepére esne.
A felosztás első szakasza a Patkány állatképpel ábrázolt 子 Zi[3] – innen a 甲子 Jia-Zi ciklus neve –, ami egybeesik azzal, amikor a Nap a Nyilas jegy 15. fokára ér.
Napközpontú ábrázolásban sem lenne kapcsolata a Kossal, mert ez úgy az Ikrek 15. foka lenne.

A nyugati időszámításban az asztronómiai év kezdete március 21-22., ami megegyezik a cikluskezdő időponttal.

Ez egész pontosan a tavaszi napéjegyenlőség ideje az északi félgömbön, ami a keleti időfelosztásban a 春分 (Chūnfēn, „Tavaszi osztópont”) nevű évszakosztó pontra[4], a 卯 Mao (Nyúl) havának közepére esik.

A keleti hagyományos időszámításban a szoláris év kezdete február 4.(±1 nap), ami a cikluskezdő szakasz kezdőnapja is.

Egész pontosan a 立春 Lìchūn („A tavasz kezdete”) nevű évszakosztó ponttól[4] indul. Ez az az időpont, amikor a Nap pályája legalacsonyabb pontján, a Vízöntő jegy 15. fokára ér, vagyis a Tigris állatképpel jelzett 寅 Yin hónap kezdete. Ez pontosan félúton van a téli napforduló és a tavaszi napéjegyenlőség közt.

A 12 szakasz tulajdonságait jellemző platóni négy elem (στοιχεῖον, sztoikheion) – tűz, föld, víz, levegő[5] – eredetileg a napóra legkisebb mértékű felosztására utalt, ám a csillagfejtésben már négy különálló őslényegiséget jelentett. A kínai metafizikában használatos öt változási állapot (五行 wǔxíng) – fa, tűz, föld, fém, víz – ugyanazon alaplényeg (qi) változásának, fejlődésének öt állapotát jelenti. Ezért is pontatlan a merev, változatlan összetevőket sugalló „öt elem” kifejezést alkalmazni.

Ennélfogva az olyan kijelentések, miszerint például „a Nyúl leginkább a Halaknak felel meg”, csupán a tudatlanság és a felületesség bizonyítékai. Két különböző rendszerről van szó, amelyek nem vegyíthetőek, keverve nem működnek. Leglényegesebb talán az, hogy az év kezdőpontját a két rendszer 45°-nyi különbséggel határozza meg az ekliptikán, az egyes szakaszok osztópontját illetően pedig 15° eltérés tapasztalható.

Persze nem jelenthetjük ki, hogy nem létezhet összefüggés a két rendszer közt, hisz egyazon valóságot hivatottak megközelíteni, az Égnek a Földre gyakorolt hatásait kívánják leképezni. Azonban nem árt belátni, hogy ezek a kapcsolatok nem egy az egyben való megfeleltetésekkel tárhatóak fel.

Megjegyzések:

^ [1] Pap Gábor ezt a tényt azzal támasztja alá, hogy a magyar állatöv kifejezés az állócsillagok övezetét jelenti, és nem az ζῳδιακός (állatkör) görög kifejezés tükörfordítása. Mind a magyar állat (vmiből összeálló eredmény, létező, lélekző lény, lényeg), mind a görög ζῷον (állat) eredete az élet (gör. ζωή). Az állatkör tehát életkör, az élet (qi) fejlődésének állapotait jelzi körfolyamattal.
^ [2] Heluo Qi Explorations: Feng Shui for Southern Hemisphere – 24 Solar Terms
^ [3] A ciklus kezdetét legszemléletesebben a napi felosztás tükrözi, ahol a Patkány kettősórájának közepe éppen éjfél. Ez az állatkörön pontosan szemben áll a Ló kettősórájának közepével, ami a nap tetőpontja, dél.
^ [4] A kínaiak az évet a Nap valós égi útján 15 naponként ún. évszakosztó pontok segítségével 24 szoláris szakaszra osztják. Két ilyen szakasz egy (30-napos) szoláris hónapot ad ki. Első írásos említésük az i.e. II. századból való Huáinánzi (淮南子) alapműben található.
^ [5] Arisztotelész hozzátett ezekhez egy ötödik elemet is, amit az ókori görögök aithérnek (felső levegőégnek) – avagy éternek – neveztek. Az indiai rendszerben a többi négy elemnek otthont adó Tér képviseli az ötödik őselemet.

Írta:Hornyánszky Simon, feng shui és sorsvezetési tanácsadó (Destiny Consultant)

bővebb szakmai életrajzsorsfejtés, fengshui tanácsadásírások

Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Share This
Ősvaló tanácsadás
Privacy Overview

This website uses cookies so that we can provide you with the best user experience possible. Cookie information is stored in your browser and performs functions such as recognising you when you return to our website and helping our team to understand which sections of the website you find most interesting and useful.

You can adjust all of your cookie settings by navigating the tabs on the left hand side.