Ősvaló életmód tanácsadás – Mit rejt az Ősvaló jele?

Hogyan is született meg az Ősvaló oldal jeléül használt ábra?

Amikor összeállt bennem az elképzelés arról, mit is szeretnék képviselni a kutatási és tanácsadói tevékenységemmel, és az ősi alapelvekre építve kidolgoztam e vállalkozás eszmei hátterét, a következő lépés a név és az egész lényegiségét kifejező minta keresése lett. Szerettem volna, ha nem kötődik vallási tanokhoz vagy ismert eszmerendszerekhez, mert bár több filozófiából és hagyományból ihletet merítek a munkám során, egy ilyen kötődés azt a látszatot kelthetné, hogy a szellemiség csupán arra korlátozódik. Az Egyetemes Egész elve határok nélküli és mindent átölelő, a teljes valóságot mutatja. Az ősi jelképek között tehát ez irányban indítottam el a kutatást.

Hamar tudatosult bennem, hogy a kör mint mindent átfogó, kezdet s vég nélküli teljesség jele megfelelő lesz. Megtalálható a változó világegyetemet megjelenítő Taijitu ábrán, az ősi Napszimbólumoknál (amelyekre sokszor istenábrázolásokként tekintenek), a szakrális geometriában, illetve szabályos vagy lapított formában elmaradhatatlan szereplője a világegyetemet leíró matematikának is (ld. a planéták, ekliptika, bolygópályák alakja stb.). Mivel megközelítésem lényege az, hogy az önmagunkban rejlő egyedi és eredendő természetünket felismerjük és kibontakoztassuk, választásom a magyar hagyomány „us” (ős) rovásjelére esett. Kutatásaim során bebizonyosodott, hogy az eredendő egészt hűen tükröző jelre bukkantam: e minta a létezés mindhárom szintjén megnyilvánul.

Ős az Ősvalóból

Az ős régi alakjai többnyire mély hangrendűként fordulnak elő (aus, eos, isa, usu, vsu, vus, vs stb.), amiről a hasonló jelentésű avas (ós) szavunk juthat eszünkbe, mintha az ős-ós ugyanazon lényeg eltérő hangrendű kifejezéspárja lenne. Némelyek szerint kapcsolatban állhat a vas szavunkkal is, amit e fém régiségével és feltételezett „őskő” jelentésével, illetve más nyelvekből vett szóalakokkal kívánnak igazolni (pl. óészaki isarn, latin aes, finn vaske). A vasnak nagy szerepe van a fengshuiban, hiszen a tanácsadó elmaradhatatlan kelléke a mágnesezett vasból készült iránytű, amely a Föld mágneses mezejéhez igazodva mutatja az észak-déli iránytengelyt. Maga a középen hasított ellipszis vagy kör jelkép akár a Föld vagy inkább az ember saját mágneses terének alakját is tükrözheti (v.ö. emberalakok közepén) – legalábbis mai ismereteink távlatából. Nem elvetendő ez az elképzelés, hiszen a tudósok egyre többször döbbennek rá, hogy újnak vélt felfedezéseiket a régi idők bölcsei már ismerték.
Szimbólumként leginkább az égi vonatkozása az elterjedt: a hettitáknál személynevek előtagjaként az illető isteni mivoltát fejezte ki, hasonlóan ehhez az nyugat-afrikai adinkra jelképhez, illetve szibériai sámánfejdíszeken megtalálható jelhez – talán az égboltot átszelő Tejút vagy pusztán a Nap ábrázolásaként. Megjegyzendő, hogy az ősmagyarok és a kőkori indiánok hitvilágában lyukas törzsű égigérő faként ábrázolták a Tejút hasadékát, amin keresztül a Nap kél.
Az emberi világban e minta szorosan összefonódik az élettel: alakja hasonlóan a nyugat-afrikai wawa fa magjának adinkra jelképéhez, kifejezheti az ősi népek táplálkozásának alapját jelentő gabonamagot (búza, árpa, rozs, zab) is, különösen kalászos, virágszerű ábrázolásában (pl. hettita és horezmi sziklavésetek, székely s magyar népi díszítőmotívumok). Persze lehet egyetemes utalás is a termékenységre (vagina), főleg, ha az „ős” jelentését és a gyakori virágszerű ábrázolását tekintetbe vesszük. Ezzel kapcsolatban érdekes felfedezésekre bukkanhatunk, ha végigkísérjük a sejtosztódás folyamatát: a metafázis állapot ugyanezt a mintát tükrözi vissza. A szakrális geometriában az Élet magja, illetve az Élet virága elnevezéssel illetik az azonos méretű, szabályos körök metszetével kapható ábrasorozat egyes állapotait – az elnevezés oka az, hogy az ábrák kialakulása párhuzamba állítható a sejtosztódás lépéseivel.

Való az Ősvalóból

Ezt követően megszületett a név: Ősvaló, amely azt hivatott kifejezni, hogy az Egységes Egész tükrözi az igazat, a valódit, a különálló részek önmagukban csupán töredékes, torz képei a lényegnek. A kívánt jelentést hordozó szimbólumra a kínai pecsétírás jelei között leltem. A „igaz, valós, valódi, tényleges, hiteles” jelentésekkel bíró 真 zhēn írásjegy L04492 kódot kapott változata egy virágkehelyhez hasonló módon fogadja magába az „ős” rovásjelét, úgy illeszkednek egymáshoz, mintha mindig is egyek lettek volna – v.ö. a hettita, székely s kalocsai motívumokkal.