A 靈寶經 Língbǎo jīng az öt eredendő minőség kapcsolat rendszerére épülő kozmológiát és talizmánok készítését tárgyaló mű négyféle napot sorol fel a szerencsésségük tekintetében. Ezek az Ég és Föld alapvető kölcsönhatásait szemléltetik, a Jiǎzǐ-ciklus tagjain alkalmazva az öt változási állapot elvét. Minden pillér egy 乾支 Gānzhī-párból áll, egy felső Égi Cselekvő és egy alsó Földi Támasz részből. Bár a kínai kifejezések jelentései között szerepel a „törzs” és az „ág”, valójában nem egy fáról van szó, hiszen akkor fejjel-lefelé lenne a kép (egy fa törzse nem az ágain áll), tehát így fordítani őket zavaros képet tükröz.

葛洪 Gé Hóng, a korai taoista alkímia meghatározó alakja, a régi hagyományok elemeit enciklopédiaszerűen összefoglaló nagyszabású művében idézi az erre vonatkozó szövegrészeket, majd egy későbbi szakaszban magyarázza meg az elnevezések mögött rejlő elveket:

而靈寶經云，入山當以保日及義日，若專日者大吉，以制日伐日必死
A 靈寶經 Língbǎo jīng azt írja: „Amikor a hegyekbe megyünk, akkor a védett s helyes napok a megfelelőek. Ha ilyen napokon megyünk, nagy szerencsében lesz részünk, de ha egy előre meghatározott napon vagy ártó napon megyünk, akkor bizonyos, hogy meghalunk.”

— 抱朴子 Bàopúzǐ – Az Egyszerűséget Átölelő Mester (Prutkay Csaba fordításában)

Védett v. értékes nap (bǎorì 保日 v. 寶日) – teremtő kapcsolat

Amikor a pillér felső részének állapotából születik az alsó rész állapota, azaz az Égi Cselekvő szüli a Földi Támaszt. A cselekvés teremti meg a körülményeket, ami rendkívüli, „kincset érő” eredményekhez vezethet. 甲午 Jia-Wu (Fa Ló) vagy 乙巳 Yi-Si (Fa Kígyó) napja példa arra, amikor a Fa állapotból Tűz születik, mert 甲 Jia (Yang Fa) és 乙 Yi (Yin Fa) Cselekvők a Fa állapotát tükrözik, 午 Wu (Ló) és 巳 Si (Kígyó) Támaszok pedig a Tűzét. A 保 bǎo (védett) és 寶 bǎo (értékes) kifejezések azonos ejtésű és bizonyos mértékben rokon jelentésű kifejezések – ami értékes, azt általában óvjuk, becsben tartjuk.

Helyes v. megfelelő nap (yìrì 義日) – támogató kapcsolat

Amikor a pillér alsó részének állapotából születik a felső rész állapota, azaz a Földi Támasz szüli az Égi Cselekvőt. A körülmények hozzák felszínre a cselekedeteket, megalapozzák azokat, így az események rendben, megfelelő módon bontakozhatnak ki. 壬申 Ren-Shen (Víz Majom) vagy 癸酉 Gui-You (Víz Kakas) napja példa arra, amikor a Fém állapotból Víz születik, mert 壬 Ren (Yang Víz) és 癸 Gui (Yin Víz) Cselekvők a Víz állapotát tükrözik, 申 Shen (Majom) és 酉 You (Kakas) Támaszok pedig a Fémét.

Előre meghatározott nap (zhìrì 制日) – uraló kapcsolat

Amikor a pillér felső részének állapota szabályozza az alsó rész állapotát, azaz az Égi Cselekvő legyűri a Földi Támaszt. A cselekvés uralja a körülményeket, az események kimenetele, mondhatni előre elrendeltetett. Ugyanakkor az alapok összeomolhatnak, a feltételek könnyen zavarossá válhatnak a nem megfelelő tettek folytán. 庚寅 Geng-Yin (Fém Tigris) vagy 辛卯 Xin-Mao (Fém Nyúl) napja példa arra, amikor a Fém állapot féken tartja a Fa állapot kibontakozását, mert 庚 Geng (Yang Fém) és 辛 Xin (Yin Fém) Cselekvők a Fém állapotát tükrözik, 寅 Yin (Tigris) és 卯 Mao (Nyúl) Támaszok pedig a Fáét.

Ártó nap (fárì 伐日) – korlátozó kapcsolat

Amikor a pillér alsó részének állapota szabályozza a felső rész állapotát, azaz a Földi Támasz legyűri az Égi Cselekvőt. A körülmények gátolják a tettek kibontakozását, a lehetőségek megvalósulása körülményes, ártalmakkal és nehézségekkel járhat. 丙子 Bing-Zi (Tűz Patkány) vagy 丁亥 Ding-Hai (Tűz Disznó) napja példa arra, amikor a Víz állapot elfojtja a Tűz állapotot, mert 丙 Bing (Yang Tűz) és 丁 Ding (Yin Tűz) Cselekvők a Tűz állapotát tükrözik, 子 Zi (Patkány) és 亥 Hai (Disznó) Támaszok pedig a Vízét. Fontos tudatosítani, hogy az kínai szövegekben emlegetett „ártalmak” nem feltétlenül jelentenek biztos kudarcot (habár a szöveg itt elég egyértelművé teszi ezt), inkább arra utalnak, hogy a siker mértéke korlátozott, valószínűbb a kudarc. A 伐 fá (ember baltával) elsősorban fa kivágását, megnyesését jelenti, vagyis a lehetőségek csorbulását, megszabottságát – ami jelentheti a fa kivágását, de bizonyos helyzetekben utalhat arra is, hogy a visszanyesés nélkül nem bontakozhatnának ki az új hajtások.

Az említett példák és a kifejtett alapelvek kiindulópontként szolgálhatnak az időminőségek kiértékelésére, avagy ahogy a későbbi magyarázó szöveg írja: 引而長之，皆可知之也 „ezek alapján végigkövetve, a többi (nap) természetét is megismerhetjük”.

A kapcsolatok rendszere

A fentiek az öt változási állapot két fajta összefüggésén alapulnak. Az elsőre általában kedvező, szerencsés viszonyként tekintenek, az utóbbira pedig ártalmasként, balszerencsésként – ám ez felszínes, sekélyes hozzáértésre vall. Valójában mindkét kapcsolat lehet jótékony és kártékony is. A kölcsönhatás kimenetele az adott helyzetben értékelhető ki csak hitelesen, az egyes állapotok hangsúlyától, egymáshoz viszonyított arányától függ.

Éltető (生 shēng) / Anya-Gyermek (母子 mǔ-zǐ) kapcsolat

A 生 shēng éltető, teremtő, tápláló, fejlődésre serkentő hatásra utal. Az élő szervezetek sejtépítő, anabolikus folyamatához hasonló ez. Ha a vesét (Víz) kiszáradás gyötri, akkor azt a csípős ételek (Fém) fogyasztásával lehet átnedvesíttetni[1], mert a Fém állapot életet ad a Víz állapotának. Ahogyan egy anya is megszüli, táplálja gyermekét. Ám ha egy anya túlzottan támogatja gyermekét, akkor elkényeztetheti, önállóságától foszthatja meg, és ez nem nevezhető kedvező kapcsolatnak. A gyermek elvonhatja az erőt anyjától, legyengítve őt. Növényeink fejlődéséhez víz szükséges, ám túlöntözéssel kirothaszthatjuk őket; a heves tüzek felperzselhetik a földeket, terméketlenné téve a talajt – ezek nem éppen szerencsés dolgokra utalnak.

Legyűrő (剋 kè) / szabályozó (制 zhì) / Nagymama-Unoka (婆孫 pó-sūn) / Férj-Feleség (夫妻 fū-qī) kapcsolat

Ilyen az élő szervezetek energiafelszabadító, katabolikus folyamata. Az egészséges szabályozás a túlműködés mérséklésére, kordában tartására, kiegyensúlyozására szolgál. A nagymama neveli, felügyeli, fegyelmezi unokáját. A férj és a feleség kiegyensúlyozott kapcsolatából hitvesi összhang, szerető együttlét születhet.

A növények megkötik a talajt, megfékezve ezáltal a földcsuszamlásokat; a föld medret adhat a víznek, elvezetheti a felesleget, mérsékelve a nedvesség jelenlétét. Amikor csípőset eszünk, az ízből fakadó Fém Qi a tüdőnkbe jut, megnyitja a bőrpórusokat és működésre készteti a vastagbelünket. Ezt a szívünk Tüze igyekszik mérsékelni, szabályozni; a megnövekedett testhőt pedig a vesénk Vize verejtékezéssel hűti a megfelelő szintre. E természetes szabályozó folyamatok hiányában zavar lépne fel egészségünkben. A Sárga Császár ősi orvosi szövege[2] is említi: a máj (Fa) betegsége szétoszlatással gyógyítható, s ezt a csípős (Fém) ételek fogyasztásával lehet elősegíteni.

Pusztító kapcsolat?

Közkeletű tévhit félrefordítani a szabályozó kölcsönhatás kifejezését[3]: „pusztítónak”, illetve értelmezik úgy, hogy az egyik „elem” tönkreteszi a másikat. Egyik állapot sem létezhet a másik négy nélkül, így meg sem semmisülhet. A rendszer egyetlen változási folyamat, nem különálló elemek összessége. A józan észnek ellentmondó teljes félreértés, sőt ártó gondolatokat tápláló kijelentés az, hogy „a férfi számára a házastárs fogalma az az elem, amely tönkreteszi a nőt … Egy nőnél ennek pont az ellentéte áll fenn, mert a nőt tönkreteszi a férfi” vagy hogy „az apa (az), aki tönkreteszi az anyát … az após lesz az, aki tönkreteszi az anyóst”.

A Nagymama-Unoka kapcsolat valóban elfajulhat, kártékonnyá válhat, amikor az egyensúly tartósan (idült bajok) vagy hirtelen szélsőségesen (heveny bajok) kibillen:

• Amikor a szabályozás túlzó, a szabályozó rátelepszik (乘 chéng) a szabályozott minőségre, akkor annak megnyilvánulása sérülhet, fejlődése megrekedhet, megbénulhat – de el nem pusztul.
• Amikor a szabályozás túl gyönge, akkor a szabályozó megszégyenül (侮 wǔ), működése a hiábavaló irányítási törekvésben zavarossá válhat, kimerülhet – de el nem pusztul.

Megjegyzések:

^ [1] Sárga Császár Belső Könyvei – Egyszerű kérdések, Fapadoskönyv.hu Kft., 2010; fordította: Tokaji Zsolt; 140. oldal
^ [2] Sárga Császár Belső Könyvei – Egyszerű kérdések, Fapadoskönyv.hu Kft., 2010; fordította: Tokaji Zsolt; 141. oldal
^ [3] Raymond Lo: Kínai asztrológia – Négyoszlopos sorselemzés, 102. oldal; Első Magyar Feng Shui Centrum, 2008; fordította: S. Kovács Péter; a fordítást szakmai szempontból ellenőrizte: Szilvásy Judit