Az idő ciklusai és a kínai újév

Az idő változás. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk egyes pontjainak, hogy kezdetet és véget adjunk az örök változás ciklusainak. Az újév egyszerű fogalomnak tűnik, mégis számos kérdést felvet, ha a naptárrendszerek történetére tekintünk. Meghatározása szerint az idő, melyre a Földnek szüksége van ahhoz, hogy a Napot körbejárja – ám a valós pálya nem egészen kör és nem is zárt hurok, így a Föld nem ugyanoda tér vissza, ahonnan elindult. Mikor kezdődik hát az év? A kezdőpontot valami biztos ponthoz kötik, amit több módon is meghatározhatunk.

Írta: Hornyánszky Simon, feng shui és sorsvezetési tanácsadó (Destiny Consultant)

bővebb szakmai életrajzsorsfejtés, fengshui tanácsadásírások

Alapfogalmak: Év és hónap

Az év az idő, mely alatt a Föld a Napot megkerüli. A magyar év szót leginkább az ív szavunkkal hozhatjuk összefüggésbe, ami a Földünk Nap körüli pályájára utal, ahogyan az esztendő is az ezten-idő összetétele, kifejezvén „az idő folyása addig, míg ismét ez a mostani időpont tér vissza”.

A hónap kifejezés számos nyelvben a Holdhoz kötődik, abból eredeztethető. Magyarul „hold-nap”, azaz utalhat a Hold állapotváltozásával nyomon követett napokra, akár a Hold s a Nap együttállására (újhold) is – v.ö. a régies holval (hajnal, reggel) és a holnap (holdas éj utáni nap, másnap) szavunkkal. A hónap és a Hold kapcsolatára számos nyelv szóhasználata utal, bár a nap mint időszak és a Nap mint a földi élet megteremtő és fenntartó égitest elnevezése már ritkábban esik egybe – kivéve a magyar és a kínai esetén.

Naptárrendszerek

Az ókori népek egy – általában istenségként is tisztelt – égi jelenség visszatértéhez kötötték, ami biztosította őket arról, hogy a világegyetem jósága nem szűnt meg létezni, a gonosz erői nem jönnek és falják fel az embereket. Egyiptomban azt a napot tekintették az újév első napjának, amikor a Szíriusz (Szopdet) csillag együtt kelt a Nappal, ami egyben a Nílus áradásának kezdete – ez szeptember 5-10. körülre esett. Az aztékok számára az újév hajnala akkor virradt, amikor a Plejádok (Tianquiztli) csillaghalmaz együtt kelt a Nappal (kb. március 12.), akárcsak a maják vagy az új-zélandi maorik (bár ez utóbbi népnél május vége, június eleje körüli ez az esemény). Meglepően pontosan, csupán néhány százezred napos eltéréssel közelítették ezek által a valós csillagászati évet. Ezt a megközelítést nevezik sziderikus (a Nap valamely csillaghoz való visszatérésén alapuló) évszámításnak, ami 365,256363051 SI napos.

Lehet a követés alapja a Nap és/vagy a Hold – vagyis a Föld Nap körüli keringésének bizonyos pontja, esetleg egy ezt közelítő, adott holdfázis (pl. kínai holdújév). Tisztán holdnaptárra példa az iszlám Hidzsri-naptár, tisztán szoláris naptár például a Gergely-naptár (az azt megelőzően használatos Julián-naptár), a  francia forradalmi kalendárium, illetve a kopt, a Bahá’í vagy a perzsa Dzsaláli-naptár. De biztos pontnak éppen lehet tekinteni a Napközelponthoz (anomalisztikus év kezdete, január 4±2 nap), a Tavaszponthoz (tropikus év kezdete, március 20±1 nap) vagy éppen az Őszponthoz (francia forradalmi naptár szerinti újév, szeptember 22±1 nap), esetleg a decemberi napfordulóhoz (pogány hagyományok újéve, a fény újbóli növekedésének ideje; december 21±1 nap), vagy Holdcsomóponthoz (drakonikus v. ekliptikus év kezdete) való visszatérést is. A mai naptárak többsége már nem közvetlenül a természeti jelenségekhez kapcsolja az évek nevezetes pontjait, hanem számítási szabályokon alapuló (pl. a Gergely-naptár, a modern héber vagy az iszlám Miszri-naptár).

Milyen a „kínai” naptár?

A kínaiak többféle évmeghatározást különböztetnek meg:

  • napév ( suì): Nap-Föld kapcsolaton, azaz tropikus keringésen alapul; erre épül a szoláris naptár (陽曆 yáng​lì);
  • holdév (nián): Nap-Hold kapcsolaton, azaz szinodikus keringésen alapul; erre épül a lunáris, avagy holdnaptár (陰曆 yīn​lì).

Az utóbbi kifejezést olykor használták általánosan is (sokszor régebbi alakjában: 秊), tehát napéveket is érthettek alatta, ami félreértésekhez, téves magyarázatokhoz vezethetett. Érdemes tudni, hogy a rendszeres naptárreformoknak köszönhetően kialakult jelenlegi hagyományos kínai naptár nem holdnaptár (mint azt sok helyütt gondolják) és nem is tisztán szoláris, hanem ún. luniszoláris naptár (陰陽曆 yīnyáng​lì). Újholdtól újholdig tartó holdhónapokkal számol, de szoláris szempontokat is figyelembe vesz, hogy közelítsen a valós keringési időhöz. A nép körében használatos hagyományos naptár az, ami luniszoláris. Hivatalos ügyekben 1912-től, illetve néhány éves zavaros időszakot követően 1921-től Gergely-naptárat követnek Kínában is.

Mit használnak a kínai metafizikában?

A Négypilléres Sorsfejtés, a 9 Csillag Ki, a Xuan Kong Fengshui, a Qi Men Dun Jia módszerek szoláris naptárral számolnak, a Bíbor Csillag Asztrológia holdnaptárral. A Föld Nap körüli keringése alapján meghatározhatjuk a szoláris éveket és hónapokat, majd ezt leképezve, illetve a Föld megdőlt tengelyű forgását figyelembe véve megkaphatjuk a napokat és a kettősórákat.

2017. február 3. 15:34 például a Tűz-Kakas napév kezdete világidő szerint (UTC). Pontosan ekkor van a fordulópont. Előtte egy pillanattal még a Tűz-Majom napév Fém-Bivaly hónapja van, utána egy pillanattal már az Tűz-Kakas napév és Víz-Tigris hava érvényes a sorsfejtésben, szoláris számításokban. A nap és a kettősóra pillérei nem változnak az évi fordulópontkor, mert azokat a Föld forgása szerint számoljuk, nem pedig a Föld Nap körüli keringése szerint. Ugyanezért nincs hatása a szökőnapoknak az évi és havi ciklusokra.

Egyesek úgy tapasztalják, hogy már az előző év novembere táján elkezdődnek az adott esztendő energiái felébredni, az utolsó hónapokban ízelítőt kaphatunk a közelgő hatásokról. Az évek valóban nem villámcsapás-szerűen követik egymást, az évkezdetkor váltva, inkább egy folyamatos átalakulásként megy át az egyik minőség a másikba. A képletszámítások azonban világosan szabályozott határvonalak, pontos váltópontok mentén történnek, így ennek a megfigyelésnek nincs ráhatása a születési képlet felállítására.

Az olyan horoszkópkészítő programok, amelyek nem kérik a születési hely megadását (pontos földrajzi koordinátákkal), nem életszerű, pontatlan képletet szolgáltathatnak – kivéve persze, ha az időpont megadásánál beleszámoltuk a földrajzi eltérésekből adódó időeltolódást is.

Alapfogalmak: Világidő, valódi napidő, helyi középidő, időegyenlet

A fentebb említett időpont univerzális időpont, ún. világidő, amit a hiteles képletfelállításhoz a helyi viszonyokhoz kell igazítani. Visszafelé gondolkodva: amit a karóránkról leolvasunk, az a helyi középidő. Ez részben figyelembe veszi a földrajzi helyzetet, de csupán a mesterséges szempontok szerint kialakított időzónát (néha nyári időszámítással eltoltan) – tehát a valódi napidő meghatározásához további számításokra (pontos földrajzi koordináták, időegyenlet) van szükség. Az adott időpont csak az adott hellyel együtt ad érvényes születési képletet, külön-külön nem határoznak meg valós pontot a téridőben.

Tehát a helyes 2017-es Tűz-Kakas napévkezdet megállapításához azt az időpontot keressük meg, ami azt mutatja, hogy az adott helyen mennyi volt az idő, amikor Greenwichben 2017. február 3. 15:34 volt.

A kínai nagy időzóna és a pekingi idő

Valódi napidő az az időpont, amikor az adott helyen a Nap elér egy adott időjelölő pontot – például az Ekliptikán a Vízöntő tizenötödik fokát, ami az új napév kezdetét jelzi. Kínaiul ennek neve a Tavasz Kezdete (節氣 Lìchūn) osztópont. Sokan sajnos pekingi időpontot közölnek általánosító megfogalmazással. Ez pusztán a Pekingben vagy az adott településen élőknél lehet helyes. Kínában egyetlen időzóna egész nagy – kb. öt szokványos időzónányi – területet lefed, így a valós földrajzi viszonyokhoz képest jelentős eltéréseket kaphatunk, ha csupán ezt az egyezményes, politikai és egyéb mesterséges szempontok szerint meghatározott GMT+8 eltolódást vesszük figyelembe. Az újév környékén születettek számára a teljes képletük rosszul állapítható meg pusztán ez alapján!

A 2017. február 3. 23:34 (vagy ekörüli) időpont megállapításához mindössze a Pekingben is érvényes kínai időzónát veszik figyelembe; még csak nem is a város valós koordinátáit (ami alapján 23:06 adódna). E kínai városhoz való – sajnos több nagy hírű mesternél is jellemző ragaszkodás – lehetséges okait egyébként korábban már kifejtettem.

Számítási eszközök

A Nap látszólagos pályáján hosszúsági fokonként átlagosan 4 percnyit halad, így a greenwichi meridiánvonaltól például egy fokkal keletre (1°) négy perccel későbbi időpont adja az évkezdetet (15:38), tíz fokkal nyugatra (-10°) pedig 40 perccel korábbi időpont (14:54). Akár nyugatra, akár keletre 15°-ot – azaz 1 órányit – haladva már elérjük a következő időzóna határát. Persze ez még csak a helyi középidő, a valódi napidő ettől apró eltérésekkel változhat időről-időre, így amikor fontos a percre pontos időpont meghatározása, akkor érdemes összetettebb számításokat végezni (időegyenlet), illetve ilyet alkalmazó programot igénybe venni (pl. Time Zone Master).

Csillagászatilag 2017. február 3. 15:34-kor ér a Nap a Vízöntő 15. fokára. Ezt például ezzel a horoszkópkészítő online alkalmazással le is lehet ellenőrizni, Greenwich-t beállítva településnek (vegyük észre, hogy más helyekre vonatkozóan ez az online alkalmazás is csak időzónákat követ a világidőhöz képest). Hogy a valódi napidőt megkapjuk, ez módosítandó az adott helytől függően (a fenti hosszúsági eltérést és az időegyenletet figyelembe véve). Következésképpen (a földrajzi helyet figyelembe véve és az időegyenlet miatt -13 perc 51 másodperces kiigazítással számolva):

Látható, hogy akár egy kisebb országon belül is jelentős, több percnyi eltérés adódhat! Tanácsos tehát természettudományos alapelvekre hagyatkozni: aki ugyanazon csillagászati időjelölőnél születik is, de eltérő földrajzi hosszúsági körön, annak más a születési időpontja (helyi idő), így a képlete is különbözhet.

Alapfogalmak: Holdév és a szinódikus keringésidő

A 秊 nián hónapokkal közelít a 365,242189669781 napos tropikus évhez, ez alapján 12 holdhónap tesz ki egy évet – amihez két-három évente egy egész szökőhónapot (閏月 rùn​yuè) szükséges beiktatni. Ezt a helyreigazítási eljárást egy athéni csillagász után Metón-ciklusnak nevezzük, aki felismerte, hogy a napévek és a holdhónapok 19-éves ciklusokban egybeesnek. Ő i.e. 432-ben alkalmazta, bár a babilóniaiak már i.e. 500 óta ismerték, a kínaiak pedig 章 zhāng, azaz „rendezés” néven már tőlük is legalább 100 évvel korábban.

Alapfogalmak: Napév és a 24 évszakosztó pont

A 歲 suì napokkal közelít tropikus évhez, 365 naptári napot tekint egy évnek – ezáltal mindössze négyévente szükséges egy-egy szökőnapot beiktatni (a Gergely-naptárban ez a február 29.), ami kiegyenlíti azt, hogy egy naptári év kb. 6 órával rövidebb a tropikus évnél. Ezáltal 365 napot, illetve szökőévekben 366 tesz ki.

Napévek esetén azt az időpontot szokták az év kezdetének tekinteni, amikor a Nap az Égi Egyenlítő adott pontján áthalad (régen középnapidő, 平氣 píngqì; ma valódi napidő, 定氣 dìng​qì alapján). Ehhez a qi változásait szemléltetve az Égi Egyenlítőt 12 qi-csomópont (節氣 jiéqì) és 12 qi-középpont (中氣 zhōngqì) segítségével 24 egyenlő részre osztották, ahol a qi-csomópontok a szoláris hónapok kezdetét (azaz két hónap találkozási csomópontját), a qi-középpontok pedig a hónapok közepét jelölték.

idő mérése 24 évszakosztóponttalE 24 évszakosztó nem a mérsékelt égövi négy évszakokra értendő, hanem a Föld Nap körüli keringési pályáját tagolják. Kiemelt jelentőségű négy sarkalatos pont: a napéjegyenlőségek és napfordulók időpontja, amik viszonyításul szolgálhatnak a 12-es, illetve 24-es felosztáshoz. „Téli″ napforduló helyett ezért pontosabb lehet a „decemberi″ napforduló elnevezés – amikor egyébként az északi féltekén tél, a déli féltekén nyár, a déli trópusokon esős évszak, az északi trópusokon száraz évszak van, a sarkköröknél a megszokott fagy, az Egyenlítő mentén a megszokott forróság. Megjegyzendő, hogy az osztópontokat a Kínára jellemző éghajlati hatások után nevezték el, de ez pusztán a földművelési munkák megfelelő időzítését szolgálta.

A Nap pályája a Napéjegyenlőségek időpontjában (qi-csomópontjainál) metszi az Égi Egyenlítőt, ezekhez képest meghatározható a tropikus állatöv 24 szakasza. A 0°-nál kezdődik a Kos (Aries), 180°-nál a Mérleg (Libra). Ha a Nap 15°-ot haladt az Égi Egyenlítőn, az megfelel egy óra rektaszcenziónak az ekvatoriális koordináta-rendszerben, illetve egy szoláris szakasznak az évszakosztópontok rendszerében. A kínai napév a 節氣 Lìchūn (Tavasz Kezdete) évszakosztóponttól indul, ami 21 óra rektaszcenziónak felel meg. Metafizikailag az Ég és a Föld egyesülését fejezi ki (v.ö. Béke / 泰 Tài hexagrammja), tehát egy nagy jelentőségű, kozmikus kezdet időpontja, illetve az Égi Egyenlítő 315. foka (február 4±1 nap). Földközpontú nézetből a Nap ekkor a Vízöntő 15. fokán, azaz évi útjának legmélyebb pontján, exilium jegyének kellős közepén jár.

Időciklusok

Már a legkorábbi kínai írásemlékeken, a Shang-kori jóscsontokon is szerepeltetett 干支 Gàn-Zhī időminőség-jelölők lényeges szerepet játszanak a metafizikában és a kínai időmeghatározásban. Ezek két ciklus (a 10-féle 干 Gàn és a 12-féle Zhī) párosításából adódnak, összetett időbeli változásokat, a világegyetem fejlődését szemléltetik, képezik le az öt változási állapot metafizikai folyamatával. Minden egyes időminőség adott időben megnyilvánuló őselveket jellemez, melynek fizikai megnyilvánulása az égitestek egymáshoz való ciklikusan változó viszonya, metafizikai megnyilvánulása pedig a Qi ciklikus változása, az öt változási állapot folytonos átalakulása.

Mivel az évi, havi, napi, kettősórai időciklusokon kívül nagyobb és kisebb periódusok is vannak (tkp. a végtelenségig kiterjeszthetőek mindkét irányban), minden időminőség összetettségében egyedi. Egy évi, havi, napi és kettősórai 干支 Gàn-Zhī ciklus csak látszólag, az egymást követő pillérek nevében egyezik meg, de más-más minőséget és hatást tükröznek az egymásra rétegződés miatt. Ez a csillagászati viszonyokkal párhuzamba állítható: a Föld és a bolygók sem zárt körpályán, hurokszerűen haladnak a Nap körül, hanem spirálisan örvénylik minden, sőt maga a Nap is halad a galaxis középpontja körüli útján – nincs két egyforma keringési ciklus tehát. Az egész világegyetemben nincs két egyforma dolog, minden viszonylagos.

Alapfogalmak: A 60-as ciklus

A 干支 Gàn-Zhī időminőségek váltakozása a 60-as ciklust (六十花甲 liùshí huājiǎ avagy 六十甲子 liùshí Jiǎ-Zǐ) követi, vagyis hatvanféle pillért különböztetnek meg. A 60-as szám a 10 és a 12 legkisebb közös többszöröseként adódik. Az őskori csontleletek alapján valószínűsítik, hogy kezdetben napokat jelöltek velük, bár később már használták évek, hónapok és kettősórák jelölésére is. Ez a megállapítás azért lényeges, mert a napokon alapuló időszámítás szoláris jellegű, amit megerősít a Han-kor előtt a Gan-Zhi párokra használt a 日辰 rìchén elnevezés is (日 = Nap). A tíz 干Gàn például előfordul a tíz Nap mítoszában a tíznapos hét (旬 xún) egymást követő napjain feltűnő tízféle Napként. A 辰 chén (kettősóra, illetve a Sárkány jegy) kifejezést szokták a Nap Sárga Útjára is utalva használni, valamint egyes 支 Zhī időminőségek (állatjegyek) írásjegye előfordul napszakokat kifejező összetételekben is (pl. 中午 zhōng​wǔ, délidő, „napközép”). Feltételezik, hogy Shang-kor előtti szoláris naptár a tíznapos hét mintájára 10 szoláris hónapból, egyenként 36 napból állt, amit később az Égi Egyenlítő 24 részre osztásához igazítottak, így az ingadozó 12-13 holdhónap helyett kaptak 12 szoláris hónapot.

Első részletesebb írásos említése e 24 osztópontnak az i.e. II. századból való Huáinán​zi​ (淮南子) alapműben található, a Földi Támaszokhoz fűződően, bár korábban is előfordultak utalások rá. A 15°-os szakaszok hagyományos elnevezése, akárcsak az állatjegyeké, a tudományos jártasságot kívánó csillagászati összefüggések egyszerűbb formába öntéseként született meg, hogy iránymutatóként szolgáljon az eredményesebb földműveléshez.

Hagyomány és tudomány

A néphit megőrizheti az ősi tudást meséiben, mondáiban, de akadályozhatja az igazság felismerését a tények elhomályosításával, torzításával.

A holdújévek időpontjának évenkénti eltérése nem illeszkedik az évszakok változásához, így a földművesek számára kevésbé használható a gyakorlatban a vetés és aratás napjának kitűzéséhez. A kínaiak eredeti mezőgazdasági naptára (農曆 nóng​lì) tehát már a Xia-korban (i.e. 2205–1766) is szoláris jellegű volt, sosem egyezett meg a hivatalos, udvari naptárral, a földművelés szertartásait a valódi évszakok változásait követve végezték el. Bár megjegyzendő, hogy a „paraszt naptár” elnevezés a hagyományos luniszoláris naptárra is használatos, így világos szövegkörnyezet nélkül nem könnyű megkülönböztetni, melyikre érti egy-egy szerző – többnyire egyébként inkább az utóbbit. Az aratás Naphoz fűződő jellegét esetleg még a 歲 suì / napév írásjegyének a sarlót (戌) ábrázoló tagja is tükrözheti, szemben a 年 nián / holdév írásjegyével, ami inkább a termény (禾, gabona) mennyiségére (千, ezernyi) vonatkozik. A 歲 suì kifejezés egyébként a Jupiter (歲星 Suìxīng, „Évcsillag”) nagyjából 12 éves sziderikus keringési idejével is összefüggésbe hozható.

A Sárga Császár Belső Könyve több utalást is tesz arra, hogy a 60-as ciklus szoláris elvekhez kötődik és nem a holdciklusokhoz, például a 9. fejezetben (bár itt a 年 nián kifejezést használta a szerző általánosabb értelemben):

五運相襲,而皆治之,終朞之日,周而復始,時立氣布,如環無端,候亦同法。故曰:不知年之所加,氣之盛衰,虛實之所起,不可以為工矣。
„Az öt elem egymást követve halad rendre. Az év utolsó napján a Nap megtette teljes ciklusát és új ciklusba kezd, amely időszak egyben a tavasz kezdete. Mindez olyan körhöz hasonlít, amely soha sem ér véget. Az (öt napos) houk ugyanezt a mintát követik. Ezért mondom azt, hogy aki nincs tisztában azzal, hogy az esztendő miként épül fel, valamint a Qíje felvirágzásának és hanyatlásának, kiüresedésének és telítődésének feltételeit, azt nem lehet szakértőnek tartani.”

— 素問 Sùwèn / Egyszerű kérdések (Tokaji Zsolt fordítása)

Miért pontatlan holdnaptárt használni?

A népszokás mind a kapcsolódó holdévet, mind a kapcsolódó napévet ugyanúgy a 60-as ciklus tagjáról nevezi el, így némi félreértéseket, kavarodásokat okozhat a témában járatlanok számára. Bár a „kínai év” kezdetét a legtöbben a holdújévhez kötik, a metafizikai módszerek többsége tudományos, csillagászati viszonylatban tekinti az évet és így a napév kezdetével (節氣 Lìchūn) számolnak.

Mesterséges ökölszabályok

Egy holdév holdújévtől holdújévig tart, ami 353-355 napot, illetve szökőévekben 383-385 napot tesz ki. Már az év hosszának jelentős ingadozásából is látható a holdnaptár pontatlansága, sőt a kínai holdújév bizonyos években mégsem aznapra esik, amikorra a naptár számításaiból adódna, mert bizonyos naptári fordulópontokhoz túl közel esik. Néhányan máig használatosnak tartanak olyan elemeket, amelyeket az 1645-ös (utolsó) naptármegújítás óta elavultnak tekintenek, sőt akadnak olyanok is, akik az i.sz. 104-es naptárreform előtti dolgokra hivatkoznak. Jelenleg (legalábbis 1645 és 2644 között) a holdújév január 21. és február 21. közé eshet, és a két véglethez közeli újhold-eshetőségek miatt három ökölszabály is van időpontjának meghatározására:

(1) Yang megjelenését (v.ö. Visszatérés / 復 hexagrammja) kifejező Decemberi Napforduló (冬至 Dōngzhì) utáni második − vagy szökőévekben a harmadik − újhold éjjele;
(2) az első évszakosztó ponthoz, a Tavasz Kezdete (立春 Lìchūn) időpontjához legközelebb eső újhold éjjele;
(3) az utolsó évszakosztó pont, a Nagy Hideg (大寒 Dàhán) utáni első újhold éjjele;

A számítási ökölszabályok jó párszor nem működnek: az (1) tűnik a legstabilabbnak, 1645 óta először 2033-ban fog hibásnak mutatkozni; a (2) már nem vált be 1985-ben, és 2015-ben sem fog; a (3) sem vált be 1985-ben és 2053-ban sem fog. Mégis az egyszerű ember számára könnyebb nyomon követni az idő múlását a Hold változásain keresztül komolyabb csillagászati vagy (meta)fizikai ismeretek nélkül is. A Hold szabad szemmel is látható állapota már néhány napos számítási tévedésre is hamar felhívhatja a figyelmet. Ezzel szemben egy szoláris naptár megalkotásához komoly tudományos jártasság és pontos számítások szükségesek, hiszen ránézésre csak jobbára hetek múlva derül ki a hiba (akkor is inkább csak a csillagászoknak tűnhet fel pl. egy napfogyatkozás vagy újhold valós és kiszámolt időpontjának eltéréséből)

Mesterséges helyreigazítások

A holdhónapok nem a Nap útját követik, így három évente, mesterségesen be kell iktatni egy teljes hónapot (szökőhónap), oly mértékben elcsúsznak a holdévek a valós, csillagászati viszonyoktól. Ráadásul a hagyomány szerint az azt megelőző vagy követő Gan-Zhi pár minőségét fejezi ki a szökőhónap is (például egy Tűz-Sárkány hónap utáni szökőhónap szintén Tűz-Sárkány lesz). Ez alapján egy adott havi időminőség két hónapon át tartana, mintha csak megállna az idő, a világegyetem kimerevedne, a qi természetes áramlása abba maradna arra az időszakra. Ez nyilvánvalóan fizikailag és metafizikailag is képtelenség.

Megjegyzendő, hogy a szoláris naptárban a szökőnapok beiktatása is mesterséges ugyan, ám nem bontja meg a 60-as ciklus természetes rendjét, nincs ismétlődés, mivel a napi ciklus más elveken alapul. Négyévente (szökőévekben) a február 29. időminősége tehát a február 28. nap Gan-Zhi párja után következő Gan-Zhi párt fejezi ki, akárcsak a március 1. nem szökőévek során.

Újhold és az év kezdete

Az újhold a Nap és a Hold együttállásából adódik, ami metafizikai értelemben kifejez egyfajta megújulást, kezdetet (a Yin-égitest és a Yang-égitest egyesülése által), ahonnan a dolgok növekedésnek és gyarapodásnak indulnak. A nyugati asztrológia hagyománya szerint a Nap legvisszafogottabb állapota (exiliuma, uralmától távoli helyzete) a Vízöntőben való tartózkodása alatt van. Ebből adódóan a Vízöntő jegy 15. fokát, azaz közepét lehet az évi Nappálya egyfajta kezdőpontjának tartani. Maximuma, erejének csúcspontja (domiciliuma, uralmi helyzete) következésképpen az Ekliptika átellenes pontján, az Oroszlán jegy 15. fokán van. Az újhold a Hold ciklikus változásában a minimumpontnak tekinthető, a telihold pedig a maximumának. Az újhold és a Nap minimumpontjának találkozását lehetne tekinteni egyfajta kozmikus kezdetnek, ám megjegyzendő, hogy a holdújév időpontja ritkán esik egybe a Nap minimumpontjával (Vízöntő 15. foka, Tavasz Kezdete), és olykor akár 13 újhold is előfordulhat egy évben.

Holdújév és Tavaszünnep

A holdév első napja idén 2017. január 28-ára esik, ami a világidő szerint január 28-án 0:08-kor bekövetkező újhold utáni nap (az USA-ban ez még 27-én délután volt, Kínában 28-án reggel). Ennek ünneplése, kiemelése egy hagyomány, kevésbé metafizikai, inkább vallási és népműveltségi jelentősége van: a Tavaszünnephez (春節 Chūn​jié) és Nián tengeri szörny mondájához kapcsolódik. Ez egyáltalán nem lebecsülendő jelentőségű esemény, hiszen összehozza az embereket, akik legalább erre az időre félretehetik nézeteltéréseiket, boldogságot kívánnak egymásnak; segíthet új célok kitűzésében, a régi szokások megváltoztatásában, életünk átgondolásában. Itt olvasható még több holdújévi szokás és ízletes fogás.

Megjegyzendő, hogy a holdhónapok önmagukban jól alkalmazhatók havi ütemű vagy közvetlenül a Holdhoz kötődő természeti ciklusok nyomon követésére, mint például a növények fejlődése, ár-apály változások, párzási időszakok. De ez nem jelenti azt, hogy évek számítására is alkalmas lenne ez, mivel a holdhónapok nem a Föld Nap körüli keringéséről szólnak, hanem a Hold Föld körüli keringéséről.

Felhasznált irodalom

Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Share This