Hármas elv a sors lehetőségeiben – San Cai

A Hármas Elvről a feng shuit és a kínai asztrológiát népszerűsítő ezoterikus műsorokban, magazinokban ritkán esik szó , a kínai metafizika legalapvetőbb elvéről, amely az egész kínai gondolkodást, világszemléletet áthatja, és az ázsiain kívül megtalálható számos ősi műveltségben is, főként a sámánisztikus múlttal rendelkezőknél. Erre a hármas szemléletre kínaiul a 三才 Sān Cái kifejezéssel utalnak a világegyetemben uralkodó törvényre, amely lehetőségeinket meghatározza. A 三 sān (három) a létezés hármas rétegződésére (Ég-Ember-Föld) utal, a 才 cái (képesség, adottság) pedig kifejezi e három szinten jelen lévő lehetőségeket. A Változások Könyvének (易經 Yì Jīng) kommentárjaiban úgy utalnak erre a három alapelvre, mint az Ég Útja (天道 Tiāndào), az Ember Útja (人道 Réndào) és a Föld Útja (地道 Dìdao). A taoizmus legfontosabb alapfogalom-rendszere, a Három Kincs (三寶 Sān Bǎo), illetve a Mennyekben uralkodó Három Tisztaság (三清 Sān Qīng) ugyancsak ezen elven alapulnak.

A hiteles megoldásokat alkalmazó mesterek és tanácsadók módszereiket gyakran „hagyományos” vagy „klasszikus” jelzőkkel illetik, megkülönböztetve a jobbára csak látszatmegoldásokkal szolgáló, de meglepően népszerű megközelítésektől.

A lehetőségek hármas rétege

Ég avagy Mennyek

E réteg az égitestek (Nap, Hold, csillagok) hatásait, az időjárási jelenségeket és az időszerűséget jelenti. Égi Qinek (天氣 Tiān Qì) nevezett hatásai napfény, holdvilág, villámok, csapadék, kozmikus sugárzások formájában jutnak le a Földre, és hatnak a földi életre. Magát az időt is az égi jelenségek (a Nap látszólagos mozgása, Holdciklusok, nap- és holdfogyatkozások, napfordulók és napéjegyenlőségek, az ekliptika csillagképei, bizonyos csillagok felbukkanása a láthatáron stb.) alapján határozta meg az ember. Sorsnak vagy végzetnek szokás nevezni az idő ember- és világformáló hatását, számos kultúrában különféle csillag- vagy sorsfejtési módszerekkel igyekeznek összhangban élni vele, elkerülni a csapásait s kihasználni előnyeit.

Föld

A domborzati tényezőket és a térbeliséget (elhelyezkedés, irányok, formák) jelenti. Az Égi Qi alatti világban, annak részeként nyilvánul meg a Földi Qi (地氣 Dì Qì), amely változatos tájként – hegyekként, völgyekként, vizekként, sivatagokként, és síkságokként –, illetve természetes terepformákként vagy mesterséges építményekként nyilvánul meg. A Földi Qi változásait és hatásait keleten a – többek közt a földtant, földrajzot és fengshuit magában foglaló – földtudománnyal (地理 Dì Lǐ, tkp. a Föld mintázatainak tanulmányozása), nyugaton leginkább geomanciával, radiesztéziával, illetve a fenntartható fejlődés elveit szem előtt tartva igyekeznek kiismerni és összhangban élni vele.

Ember

E szint felölel minden élőlényt, beleértve az embert is, bár az Emberi Qit (人氣 Rén Qì) hagyományosan megkülönböztetik a növényi és az állati qitől. A természetben minden az Égi és a Földi Qi természetes ciklusain (havi holdciklusok, 11-éves naptevékenységi ciklusok, 25920 éves precessziós ciklusok, 甲子 Jiǎzǐ-ciklusok stb.) belül növekszik és annak hatása alatt áll. A Földi Qin belül minden embernek, állatnak, és növénynek megvan a maga qi-mezeje, amely a természet adta lehetőségeit képviseli, megszabja tehetségét, képességeit és korlátait. Döntéseink, cselekedeteink, táplálkozásunk, hitünk, akaratunk, szellemi fejlődésünk mind hatással van az emberi qinkre, így lehetőségeinkre is.

Hármas kölcsönhatás

Az Égi Qi irányítja és befolyásolja a Földi Qit, e kettő együttesen pedig a földi lények qijét. A naptevékenység (pl. napszelek és -kitörések) hatással van a földi mágneses mezőre, s a földi lények életfolyamataira (pl. növekedés, szaporodás, fertőző betegségek, idegrendszeri zavarok, agyi tevékenység stb.). Számos élőlény (pl. költöző madarak, tengeri állatok, egyes rovarok stb.) a mágneses erővonalak mentén vagy a csillagok alapján tájékozódik. A mágneses tér változásai ennélfogva kihathatnak az állatok viselkedésére, sőt megfigyelhető az emberek egészségi állapota és a földmágnesesség közti kapcsolat is. A Nap fénye és melege táplálja az életet, biztosítja a fejlődést. A bolygó felszínének eltérő felmelegítésével jönnek létre a szelek és a viharok, amelyek környezetformáló hatásait nem tagadhatjuk. A Hold legszembetűnőbb hatása az apály-dagály jelenség, de a természetben az élőlények élelemszerzési és szaporodási szokásai (pl. peteérés és peterakás), a gyógynövények hatóanyagainak felhalmozódása is szorosan összefügg a holdfázisok változásával.

Ha az Égi Qi kibillen egyensúlyából akkor az  a Földön végzetes katasztrófákkal (pl. meteorbecsapódások, torzulások a mágneses mezőben) és gyökeres változásokkal jár. Ősi mítoszokban, teremtéstörténetekben őrzi az emberiség ilyen események tanúságát. Ha a Földi Qi billen ki az egyensúlyából, akkor  földrengések, vulkánkitörések és más természeti csapások történhetnek. Ha az Ember szintjén bármi elveszíti az egyensúlyát, megbetegszik, előbb-utóbb pedig meghal és lebomlik.

A legbővebb halmaz az Ég, azon belül található a Föld, majd azon belül az Ember világa. A bolygón belüli (Földi szint) természeti katasztrófák a rajta élő lények (Emberi szint) számára általában végzetesek, de ritkán vannak hatással a világűrben zajló folyamatokra (Égi szint). Az emberek egészségügyi állapotának gyakorlatilag elenyésző a hatása a bolygó működésére (Földi szint), még kevesebb a világegyetem egészére (Égi szint). Persze mivel benne élünk, tetteinkkel hatással lehetünk környezetünk egyensúlyára (ld. emberi gondatlanság által okozott katasztrófák).

Lehetőségeinket látszólag legnagyobb mértékben az Ég (időzítés, sors) határozza meg, mert az közvetlenül befolyásolja a Földet (környezet), amin élünk. Azonban közvetlenül az Ember szintjén alakíthatjuk életünket, szabad akaratunkkal, vagyis mi magunk vagyunk felelősek az életünkért: döntéseinkkel, tetteinkkel, törekvéseinkkel, saját testi, lelki és szellemi fejlesztésével alakíthatunk a lehetőségeinken. A hely és idő tehát csupán kereteket ad, végső soron saját magunk kovácsoljuk sikereinket.

Hármas elv alkalmazása a gyakorlatban

Az Ég-Föld-Ember hármasságát felfoghatjuk úgy is, mint Idő-Hely-Cselekvés. Vagyis az Égi, a Földi és az Emberi tényezők tanulmányozásával felismerhetjük, mit mikor és hol van lehetőségünk megtenni és sikerre vinni. A megfelelő időben, megfelelő helyen megfelelő tettek végrehajtása a kínai gondolkodás alapvető mozgatórúgója. Az idő (Ég) és a hely (Föld) adja a keretet, a cselekvés (Ember) pedig az eredményt.

Fentebb kifejtettem, hogyan ágyazódnak egymásba a szintek, illetve azt, hogy az Ég a legmeghatározóbb számunkra, akik az Ember szintjén léteznek. Hiába vagyunk jó helyen és cselekszünk jó szándékkal, egy rossz időzítéssel komoly károkat okozhatunk. Mondhatjuk, hogy sikereink legfőképpen az időzítéstől, az időszerűségtől függenek. Természetesen a hármas másik két tagja egyaránt fontos. Egy rossz időszakot (pl. 2008-as gazdasági világválság) egy jó helyen (pl. a válság óta robbanásszerűen fejlődő Kína), jó befektetési döntésekkel akár sikeresen is megélhet az ember. Sőt, megfelelő döntésekkel még egy rossz időszakban, rossz helyen is elkerülhetjük vagy mérsékelhetjük a veszélyt. A Kínai Népköztársaságban például az 1960-as években lezajlott kulturális forradalom óta tiltott a feng shui, asztrológia és a sorselemzés gyakorlása, ám a kormány nem tilthatta be a Yi Jing gyakorlását – így a hazájukban maradt fengshui és sorselemző mesterek Yi Jing szakértőként továbbra is tanácsokat adhattak a rászorulóknak. Mondhatjuk, hogy megfelelően döntöttek egy rossz helyzetben és kedvezőtlen időszakban, így a hagyományaikat, megélhetésüket ért károkat mérsékelhették.

Emlékezzünk: a végső döntés mindig a mi kezünkben van, az Ég (sors) és a Föld (környezet) csak keretet ad. Mindig van választásunk. Alakuljon bármilyen rosszul is a sorsunk, legyünk bármilyen szörnyű helyen, szabad akaratunk, döntéseink és tetteink segítségével túljuthatunk a nehézségeken.

Ismerni a kereteket

Felmerül a kérdés, hogy mire jó a feng shui, minek a sorselemzés, ha mindegy mi a sorsunk, mindegy hol élünk, a döntés akkor is a mi kezünkben van… Valóban mi döntünk, ám nem mindegy hogyan. Dönthetünk vakon, pusztán elképzeléseinkre (előítéletek, előfeltevések) hagyatkozva, de dönthetünk a lehetőségeink (sorsunk és környezetünk) tudatában is. Melyik hangzik jobban?

Az Ég és a Föld szolgál keretként, ami korlátokat szab a lehetőségeinknek. Tudatában lenni e kereteknek annyi, mint időben bevenni a kanyart az Élet Útján. Ha nem ismerjük a korlátainkat, könnyen falakba ütközhetünk, tetteink kudarcba fulladhatnak, aztán ezt újra és újra megismételve az az érzés foghat el bennünket, hogy eltévedünk, mert nem lelünk szabad, tovább vezető utat. Emberi szinten segíthet a találékonyságunk, talpraesettségünk, illetve tapasztalataink, továbbá a család, a baráti kör, a társadalom – ám sokkal könnyebb a helyzet, ha tájékozódunk az Ég és a Föld kínálta lehetőségekről, elkerülendő a váratlan és olykor legyőzhetetlennek tűnő akadályokat.

Az ősi Kínában az uralkodó feladata volt a három világ (Ég-Ember-Föld) között megteremteni az összhangot, amit az Ég adta lehetőségek, a földi körülmények és az emberi képességek figyelembevételével érhetett el. Csillagászok, csillagfejtők vizsgálták az égitestek éjszakai és nappali mozgását, egymás közti viszonyait; földtudósok és földjósok tanulmányozták a talaj, a domborzat és a vizek jellegzetességeit; különféle miniszterek pedig a társadalom korlátait – hogy a megfelelő döntések születhessenek adott helyen és időben. Az uralkodó folyamatosan igazodott az Ég és a Föld változásaihoz, így mindig velük összhangban dönthetett. Ha valamelyik tényezőt figyelmen kívül hagyta a kettő közül, akkor többnyire csak átmeneti sikereket érhetett el.

Felhasznált irodalom:

• Dr. Yang Jwing-Ming: A kínai Qigong gyökere, Lunarimpex Kiadó, 2002, 8-10. oldal.
• Richard Wilhelm: A Változások könyve (Deseő László fordításában), Édesvíz Kiadó, 2001, 247. oldal.