Kilenc Csillag Ki – ismertető

Ugyan a Kilenc Csillag Kit szokás „Feng Shui Asztrológiának” nevezni, mert alapelveik s gyökereik közösek, ám alkalmazásukat tekintve valójában a Fengshui és a 9 Ki két különálló, egymással nem vegyíthető módszer.

Írta: Hornyánszky Simon, feng shui és sorsvezetési tanácsadó (Destiny Consultant)

bővebb szakmai életrajzsorsfejtés, fengshui tanácsadásírások

Magyar nyelven eddig mindössze Jon Sandifer könyve (Feng Shui Asztrológia, Édesvíz, 1998) jelent meg a témában, ami abból a szempontból szerencsés választás lehet, hogy Sandifer merített több hiteles 9 Ki könyvből is, így egy érett, átfogó művet olvashatunk általa. Felhasználta többek között Steve Gagné és John Mann ember- és táplálkozásközpontú szemlélettel megírt gyakorlati tapasztalatokon alapuló útmutatóját a módszerhez (The Nine Ki Handbook, 1985), illetve Takashi Yoshikawa átfogó személyiségleírásait (The Ki, 1986). Az angolul értők számára a könyv Bibliográfiájában felsorolt műveket szívből ajánlom, valamint Joan Haner új könyvét (Your Hidden Symmetry, 2013) is a Jon Sandiferéhez hasonló eleven, életszerű személyiségleírásai kapcsán. Megjegyzendő, hogy Howard Gardner többszörös intelligencia elmélete, továbbá Don Richard Riso és Russ Hudson Az enneagram bölcsessége (Park Kiadó, 2011) c. könyve ugyancsak kilenc személyiségtípus szerinti útmutatóval szolgál a lelki-szellemi fejlődéshez, s bár a leírások terén hasonlóságok fedezhetőek fel a Kilenc Csillag Kivel, egészen más elvekre épül az elmélete – továbbá sem az időciklusok, sem az irányrendszer nem része az alkalmazásának, láthatóan kizárólag az Ember szintjén mozog.

Kozmológiai háttér

A kilences szám jelentős szerepet töltött be az ősi kultúrákban, kapcsolatban állt a mennyei hatalmakkal, közvetíthette annak üzenetét különféle jelképeken keresztül, kifejezhetett időszerűséget, útmutatásul szolgálhatott a beavatottak számára a világegyetem megértéséhez vezető úton. A kilences számra épülő metafizikai módszerek legismertebbje talán a kínai Repülő Csillag Feng Shui, illetve a szintén kínai eredetű, de a japánok által újrafelfedezett Kilenc Csillag Ki-tanulmány (japánul: 九星気学 Kyu Sei Ki-Gaku), vagy röviden: 9 Ki. Lényege, hogy az 1-től 9-ig egész számokkal jelölt kilencféle minőség kifejeződik a nyolc irányban és a középpontban, minden kézzelfogható és megfoghatatlan jelenségben, időciklusokban, személyiségtípusokban, ezáltal leképezi a térbeli, időbeli és emberi változásokat, túlmutatva a puszta számmisztikán.

A Göncölszekér mint időjelölő égi óraKözponti elemként szolgál a Göncölszekér csillagkép – innen is kapták az említett módszerek a „Csillag” elnevezést. Ez természetesen nem a távoli égitestek misztikus sugárzásaira utal, sokkal gyakorlatiasabb módon az északi égbolton jól megfigyelhető időjelölőre. A Göncölszekér csillagkép a Földről szemlélve egy teljes fordulatot tesz meg az égen nagyjából a Sarkcsillag (Polaris) körül, így a rúdja segítségével meghatározható, melyik évszak van éppen: ha az közvetlenül az est leszálltát követően keletre mutat, akkor tavasz van; ha délre, akkor nyár; ha nyugatra, akkor ősz; ha északra, akkor tél.

Egy nap alatt is megtesz egy fordulatot, így a két utolsó csillaga segítségével az órák változását is nyomon követhetjük éjszaka. Az óramutató 24 órás óralapon mozog, azaz egy Göncöl-óra két hagyományos órának felel meg (v.ö. a kínai időmérés kettősórái); továbbá keletről nyugatra halad, így ha a két csillagot összekötő vonal meghosszabbítása a Sarkcsillag felé keleti irányú, akkor 6 óra van. Megjegyzendő, hogy ez csak március 7. (±1 nap) napján egyezik a tényleges idővel, ez előtt és után a Göncöl-órán megfigyelt időponton igazítani kell: havonta két órát levonni a látott időpontból. Például június 20-án, ami nagyjából 3 és fél hónappal van március 7. után, a Göncölön hajnali 3 órát látunk, valójában csak este 20 óra van a hétórás (2*3,5óra) eltolódás miatt. Tulajdonképpen, ha a tavasszal dél felé lévő éjfélt elforgatjuk az évszaknak megfelelően, akkor nyáron 6 órára, ősszel 12 órára, télen 18 órára kerül – ez megkönnyítheti a számításokat.

A módszer

Legalább a Xia-dinasztia (i.e. 2183-1752) óta létezik, de a hagyomány szerint sokkal régebbre nyúlnak vissza a gyökerei. Alapvetően az ún. Luo Shu (Írás a Luo-folyóból) bűvös négyzet adja az alkalmazás velejét, ami a változásban lévő világegyetemet ábrázolja különböző számú fehér és fekete pöttyökkel. A „bűvös” elnevezés itt nem „varázserőre” vonatkozik, hanem egy ismert matematikai fogalmat jelöl: a négyzetben szereplő számjegyek összege minden irányból összeadva 15-öt ad ki, illetve egyéb bámulatos mintákat is felfedezhetünk benne. Ez tehát egy metafizikai térkép, ami térben és időben iránymutatóként szolgálhat az életvezetéshez, az eljövendő lehetséges események kibontakozásához. Változások Négyzetének is nevezhető.

Időbeli változások nyomon követésére alkalmazva minden (szoláris) évhez, hónaphoz, naphoz és kettősórához rendelhető egy-egy Luo Shu négyzet, melyek számait kapcsolhatjuk az egyénhez vagy az adott időtartományban bekövetkező történésekhez. Egyéni vetületén keresztül rálátás nyílhat az illető személyes sorsának alakulására, szerencséje fordulópontjaira. A számok elrendezése egy 9-es ciklust követve változik, ahogy az idő halad előre. A bűvös négyzet számeloszlását a hagyomány szerint a középső mezőben lévő szám által határozzuk meg. 9 évente, 9 havonta, 9 naponta ugyanaz a szám kerül a középpontba. A számok alapvető eloszlása egyszerű mintát követ: az eredeti bűvös négyzet szerint növekvő sorrendbe írjuk a számokat a középpontból kiindulva és oda visszatérve. Az egymást követő évek középponti száma csökkenő rendszerben változik a jelenlegi nagyciklusban (ám a távoli jövőben ez is változik majd, mint minden a világegyetemben). 2012-ben a 6-os, 2013-ban az 5-ös, 2014-ben a 4-es kerül középre az évi Luoshu négyzetben.

Kilenc Csillag Ki születési képlet három számból tevődik össze. Az elsődleges Ki-szám (本命 honmei, jelenlegi sors) az egyén önálló, felnőtt, tetterős személyként való megnyilvánulásait jellemzi, míg a másodlagos (月命 gecumei, havi sors) a neveltetésből és alkatból adódó, úgymond „gyermeki”, illetve kényszerhelyzetben, stressz vagy másoktól való függőség esetén előtérbe kerülő személyiségjegyeket. A harmadik Ki-szám (傾斜 keisa, hajlamok) a hosszútávú tendenciákról, irányultságról tanúskodhat.

Alkalmazására például szolgáló írás több is megjelent már az Ősvaló oldalon, lásd az általános esemény előrejelzésre a 2015 szeptemberi, a személyes Ki-számokra vonatkozó hatásokról lásd a 2015 októberi kiértékelést (ez utóbbi a 9 Ki születési képlet kiszámításához is ad útmutatást). A kilenc minőség tulajdonságairól és lehetséges megnyilvánulásairól bővebben Heluo, egy holland metafizikus nyilvános tananyagában olvashatunk – egyelőre angol nyelven.

E módszer kiváló segítség önismerethez, munkahelyi csoportdinamika, vagy társas kapcsolatok jellemzéséhez. Ezen kívül vizsgálhatóak általa egy adott helyen adott időpontban érvényesülő lehetőségek s a világ eseményei – ez esetben amolyan hír-előrejelző eszközként szolgálhat, az adott időszak lehetőségeinek általános tendenciáiról adhat képet.

 

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Share This